Ritkán írok a saját családomról, de iparművész keresztanyámat, Évikét muszáj volt bemutatnom anno az egyik Vizitkártyában. Élete és művészete egy könyvbe illő nagy kaland volt, a székelykeresztúri kispatak partjáról saját tehetségével nagyon messzire jutott. Brüsszel, Párizs, Bécs, Koppenhága kiállítótermeit megjárták szépséges porcelán étkészletei, melyek most is láthatók Herenden, a porcelán múzeumban. Borsos Miklós kedvenc tanítványaként első bécsi kiállítását a kilencven éves Stróbl Zsigmond is megsüvegelte.
Kisgyermekként, konyhájában ücsörögve minden nap más mintájú porcelánból ittam a kakaót, míg zuhanyzás közben Liszt, Erkel és Kazinczy mellszobrai kukkoltak a fürdőszoba ablakból. Máig őrzöm a kistányért, melyet a műhelyében festettem, majd a rajz szakot választottam én is.
Szittya Horváth Éva igazi művészként impulzívan élt és spontán módon húnyt el tegnap hajnalban. Ő volt az én törékeny, értékes Herendim!
A cikket
itt találjátok Róla.
