2019. ápr. 30.

Az én kertem a tiéd is!


A gangos zuglói bérház kapuja mögött sok városlakó által áhított, nem mindennapi látvány fogad. Pár lépésre a nagy forgalmú, poros pesti főutak zajától egy csendes, zöld ligetbe csöppenünk, ahol flóra és fauna harmonikus egységben él és növekszik egymás mellett. Stílusos módon a közösségi kert ötletgazdája is a lakók egyike, aki nem csak tervezője, de gondozója is a rendezett „urbán- dzsungelnek”. Miközben emeleti műhelyében kis palackkerteket ültet különleges technikával. Kérdéseinkre Muhari Rita válaszol, csodás floráriumok társaságában.



Honnan jött az ötlet és milyen lehetőség segített a közösségi kert létrejöttéhez?
A több mint 100 éves ház lekövezett udvarán a vízelvezetés nem volt megoldott, eső után egy nagy tó keletkezett, az udvar ettől már süllyedni kezdett. A szuterének vizesedtek, erre kerestünk megoldást. Egy építész azt javasolta, hogy betonozzuk le az udvart, ekkor jött szembe a MOL zöldövezet pályázata, amin kimondottan társasházak zöldítésére lehetett pénzt nyerni. Úgy gondoltuk, hogy ha az udvar egy része kert, akkor kisebb területen kell a burkolatot cserélni miközben a vízelvezetést is megoldjuk.




Mi volt a Te szereped a projektben? Jelenleg miben állnak a gondozási feladataid?
A kétfordulós pályázatot koordináltam, szerveztem a közösségi tervezés lépéseit, elkészítettem a végleges kertterveket, összeállítottam a növénylistát, árajánlatokat kértem, intéztem a beszerzéseket és a legfontosabb, hogy szerveztem a lakók által végzett kivitelezést, mert a kertet a lakók építették. Jelenleg az öntözést programozom, ha kell permetezek, minden évben ültetek egynyáriakat, ritkítom, metszem, pótlom a növényeket. Ez egy háromemeletes gangos régi bérház kis udvara, így napfényt alig kap, két év alatt derült ki, hogy mely növények érzik igazán jól magukat.




Hogy változott meg a házban élők életminősége, a hétköznapok szokásai és az ingatlanok értéke a kert jóvoltából?
A lakók elkezdték használni az udvart, lejárunk kávézni, beszélgetni, van egy kis homokozó is. Az udvar sokkal világosabb lett és a sok zöldnek köszönhetően a levegő is sokkal jobb. Az ingatlanok értéke felment, a házban árult lakások nagyon gyorsan új gazdára találnak.


Mióta rendezed saját palackkertjeidet, hol láttál hasonlókat? Mit kell tudni a floráriumokról, kiknek ajánlod e miniatűr kerteket?
A floráriumokat komolyan 4-5 éve építem, a neten lehet látni hasonlókat. Két éve árulom is őket, ennyi idő kellett a kisérletezésre. Bármilyen szép üveg beépíthető, de az én specialitásom az, hogy szűk szájú üvegeket ületetek be, nagyobb kihívás úgy, hogy nem lehet az üvegbe kézzel belenyúlni. Egy szűk szájú florárium nagyon kevés gondozást igényel, elég ha 1-1.5 havonta vagy még ritkábban kap pár csepp vizet, ezért olyanoknak is ajánlom, akik sokat utaznak vagy időnként elfelejtik a növényeket meglocsolni.


Kerti riportomat nyomtatásban a SzépLak Magazin tavaszi lapszámában találjátok. Köszönöm a megosztásokat! Csatlakozz a Vizitkártya oldalhoz, hogy ne maradj le a következő otthonkalandról.

(Palackkertek, floráriumok : www.magikuskert.hu    Ipari üvegek, koncepció: www.artkraft.hu  
üvegfotók: Rónai Gergely kertfotók: Script stúdió)


2019. ápr. 14.

Bútoraink privát élete

Tavaszi vizit a kultúrantropológusból lett bútordoktornál, akinél új köntöst kapnak a kiöregedett tárgyak. Második életük a redizájn műhelyben - egy néhai cseréppipagyárban - kezdődik, majd próbaidejüket megmentőjük otthonában töltik. Ángyán Katival csöppnyi városi kertjében beszélgetünk.




 - Milyen inspirációkból, emlékekből és tanulmányokból ered a mostani értékmentő munkád, a régi tárgyak iránti tisztelet?
A családi hagyományok és az iskolai tanulmányaim is egyértelműen ebbe az irányba tereltek. Családtagjaim egyik ágon az irodalom, a történetírás, festészet révén tulajdonképpen a múlt elemzésével foglalkoztak. Úgy tízéves koromban múzeumot rendeztem be saját néprajzi gyűjteményemből nagyapám házában. A férjem ágán pedig rengeteg régi tárgy maradt ránk, amellyel úgy éreztem, kezdenem kell valamit. Kultúrantropológusi képzettségem szakmai alapot is szolgáltatott ehhez.



-Mi ihlette a „Loft&redesign” ötletét, az antik bútorok és ritka tárgyak felújítását? Hol találsz rájuk? Van-e a kivitelezésben szakmai segítséged?
 Mindig is vonzódtam a természetes anyagokhoz, a patinához, azokhoz a dolgokhoz, melyeknek „történetük van”. Ugyanakkor a sok régi, megörökölt bútorunkat eredeti formájukban túl nehézkesnek, régiesnek találtam. Híve vagyok a régi és az új szintézisének, a holisztikus szemléletnek, amelyben a különböző korok relikviái organikusan kapcsolódnak egymáshoz. Technológiákban is szeretem a hagyományos, és a modern ötvözését. Munkatársam, Szabó Tamás restaurátor szolgáltatja a szakmai hátteret ehhez. Legjobban a töredékekben fennmaradt, érdekes tárgyakat szeretem, melyekhez szabadon nyúlhatok hozzá. A legkülönfélébb helyekről, bolhapiacokról, online kereskedésekből, lakáskiürítőktől vásárolok.



- Milyen lakásokba illenek és milyen típusú vásárlóknak ajánlod a termékeid? Mi a legfőbb ismérvük, amitől más kisugárzásúak, mint a hagyományos módon restaurált antik darabok?
A nyitott, újszerű megoldásokat kereső, modern lakberendezési stílusok iránt érdeklődő vásárlóknak ajánlom leginkább a bútorainkat. Egyes darabjaink nagyon formabontók, szoborszerűek, mások egy új felületkezeléssel, új kárpitozással időtlen hangulatot nyernek.




-Miért fontos számodra, hogy a saját bútoraid részesei legyenek személyes enteriőrjeidnek? Tudatos választás-e, hogy egy különleges épületben található a műhelyed?
Amellett, hogy gyakran a galériára jut a nagyobb hangsúly, mindenképp törekszem az itthoni harmóniára. Jó érzéssel tölt el, hogy ismerem a nálunk lévő bútorok történetét, kinek a mindennapjait szolgálták, milyen események szemtanúi voltak. Az „A.P.A.„( Ateliers Pro Arts Art Center), ahol most van szerencsém dolgozni, szintén egy egészen különleges hely a pesti Palotanegyed szívében. Létrejöttéhez szükség volt John Warren Gotsch magyar származású amerikaira, akinek elkötelezettsége révén megszületett ez a csodálatos művészeti létesítmény egy 19.századi pusztuló gyárépületben.



- Mit jelent számodra a szabad alkotás? Hogy él két kreatív ember egy fedél alatt?
Szükségem van arra, hogy valamilyen kreatív tevékenységként éljem meg az aktuális munkámat. Sokat kísérletezem, azok a dolgok érdekelnek, amelyekben sikerül valami új összefüggést teremteni. A férjemmel, Mira János díszlettervezővel több dologban is tudunk együttműködni, mindkettőnknek szüksége van az anyagok, technológiák ismeretére. Kettőnk élete mégis az egymás mellett létezés gyakorlatán alapul.




- Városi otthonotok egyszerre modern és polgári-eklektikus hangulatú. Mi a története e retró épületnek? Hogyan szolgálja mostani hétköznapjaitokat a ház?
A házat, amelyben élünk, 1939 – ben építtette a férjem nagybátyja. Rengeteg formai változáson ment keresztül az elkészülte után. Olyan, mint az életünk: organikus, eklektikus! Azt a részt, amelyikben most lakunk, 1949 – ben az állam egy idegen család lakhelyéül jelölte ki, majd negyvenöt évig így is maradt. Most, hogy az alsó szintet is mi lakjuk, a lakásunk kertkapcsolatot nyert, ez pedig egy minőségi változást hozott az életünkbe. Sohasem gondoltam, hogy egy ilyen kicsi kert ennyi örömöt tud jelenteni.




-Melyek a kedvenc antik tárgyaid és a frissen elkészült bútoraid? Milyen jövőbeli munkák izgatnak?
Antropológus koromban a privátfotó volt a legfőbb témám. A fényképezéshez használt eszközökhöz nagyon vonzódom. A kép mágikus ereje számomra áttevődik az eszközökre is. Régi fotóállványokból, fotóskazettákból szívesen készítek lakberendezési tárgyakat. Az eddigi legsikeresebb bútorunk egy antik kanapé átépítéséből készült darab volt, amiben sajátos módon ötvöztük a múlt formáit és színeit a ma esztétikai elvárásaival. Nagyon látványos, egyedi berendezési tárgy született belőle. Szívesen mennék a formabontó, szokatlan megoldások irányába és remélem, e darabok is értő közönségre találnak.


Legfrisebb Vizitkártya cikkemet a Széplak magazin tavaszi számában találjátok nyomtatásban. Kövessétek a Vizitkártya szerzői oldalt, hogy értesüljetek a következő otthonkalandról! Köszi a megosztást!

2019. jan. 28.

Bunkerloft : design a föld alól


Amennyire a londoni városképnek szerves részei a dizájnos szuterének, oly ismeretlen ez a lakáskategória nálunk. De vigyázat, az első fészkek már megjelentek a földszint alatt! Fazekas Ferenc ötletgazda- bútordesigner válaszol kérdéseimre és kalauzol az ódon pinceajtók mögé:



Mi ihlette az első bunkerloft lakásod kialakítását? Mennyi időt vett igénybe a tervezés-kivitelezés?
"-Valóban, mintha az emberek itthon csak a hagyományos lakástípusokban gondolkodnának, holott sok egyéb, érdekes ingatlan lehetőségét rejti egy nagyváros. Amiket bátor fantáziával, kreatívan kialakítva egyrészt munkára, közösségi eseményekre, sőt még átmeneti lakásra is alkalmassá tudunk tenni. Esetemben a nyolcvan négyzetméternyi egybefüggő belső tér volt a megnyerő szempont, amelyben aztán megalkuvás nélkül hódolhattam kedvenc stílusomnak az indusztriálnak, minden részletében. Hat hónapig tartott az egész projekt a nulláról a megvalósításig."




-Hogy fordítottad a pincehelyiség hátrányát olyan látványos előnyre, ami miatt vendégeid rögvest beleszeretnek a helybe és egyre többen kapnak kedvet ilyen otthonhoz?
"-Fontos szempont volt a funkcionalitás és a design összehangolása: ahogy a színek, a formák, az anyagok merész használatával – egyfajta „atmoszférateremtéssel”  - ellensúlyozni lehet a térbeli hátrányokat. Nagyon ritka a tökéletes ingatlan. Ezért itt számomra a nagy nyitott tér, a látszó betongerendák, az ipari feeling volt az, amit markánsan ki lehetett emelni, rájuk helyezve a hangsúlyt a csekély nappali fénnyel szemben. Így, amikor New Yorkból, vagy Berlinből érkeznek vendégeim, leesik az álluk a pesti bunkerloftban! Szeretem, ha munkáimmal arra inspirálok másokat, hogy nyitott szemmel minél több lehetőséget fedezzenek fel egy térben. Sok kivitelezési tanácsot adok, sőt konkrét bútorterveket készítek azoknak, akik hasonló lakásprojektekben gondolkodnak."




-Milyen egyedi megoldások, milyen stílusú berendezés illik egy bunkerloftba? A lakás ihlette első, saját tervezésű indusztriális bútoraidat, vagy épp a már kész bútorokhoz alakult a lakás?
"-Az indusztriális hangulatú, funkcionális jellegnek kell dominálnia, némi luxussal kiegészítve, mediterrán színekkel oldva és könnyed játékossággal megspékelve. Ezek arányos mixeléséből nagyon inspiráló, jó tér születhet! Már több elkészült bútorom várta évek óta a valódi helyét, de aztán itt, a bemutatótérnek is alkalmas lakásban felgyorsultak az események és azóta sok minden születik folyamatosan."



 -Mi a Tölgyfadesign bútorgyártó manufaktúra legfőbb ismérve, miben különböznek darabjai más fabútoroktól? Milyen munkákat vállaltok legszívesebben?
"-Legfőképpen exkluzív keményfával dolgozunk: tölggyel és dióval, valamint gőzölt akáccal.  Ezeknek a felületkezelése sem átlagos, az általunk alkalmazott lakkokat és olajokat kevesen használják. A fa eredeti textúrájának megőrzésére törekszünk. Ezért a repedések és a csomók jó barátaink!"



Nincs semmiféle pác, nincs fényes lakk. A tölgyből, dióból készült bútorainkhoz fémet használunk mindenféle felületkezeléssel - csiszolva, flexelve, savazva. Ahol lehet, bevetjük a designbetont is. Ebből az intenzív, sajátos hármasból adódik össze bútoraink markáns megjelenése. Csak egyedi darabokat készítünk, leginkább saját terveink, elképzeléseink alapján.



De szeretjük a megrendelők által támasztott kihívásokat: amikor közösen lelkendezhetünk az eredményen, akár egyetlen kisbútor vagy egy komplex berendezés esetében. Inspirál minket a kortárs design, melyben a bútor is egy művészeti alkotás lehet.
-Mi a kedvenc helyed és bútorod az egyterű stúdiótokban?
"-A relaxálásra és koncentrálásra is egyszerre alkalmas tölgyhinta, valamint a betonba öltöztetett kávéfőzőnk, mely elnyerte a hazai Beton Fesztivál közönségdíját."



 Lakásbemutató cikkem a Széplak magazin téli számában található nyomtatásban, melyet még február végéig elérsz a standokon. Ha követed a Vizitkártyát, nem maradsz le a következő otthonkalandról!

2019. jan. 7.

Kilim&hegedű


Vendégségben Raab Rózsa és Lakatos László patakparti házában, ahol a készítésre váró hegedűknél csak a tarka kilimek száma a nagyobb. De hogy kerül a szövőszék a kertbe és miként találnak a csodás gobelinek a hozzájuk illő bőrtáskákra?



Kérdéseinkre vendéglátónk Rózsa, a szövés művésze válaszol, aki a fél nappalit elfoglaló szövőszékével nemrég még a nyüzsgő city közepén élt, mint edzett városlakó. Ám mióta rátalált álmai kockaházára, semmiért sem cserélné el a vidéki élet nyugalmát.  
Milyen életmódra leltetek Zebegényben? Hogy alakítottál stílusos otthont egy retró épületből?
„-A Dunakanyarban tett kirándulások során szerettünk bele a folyó menti „nagy kertbe”, a börzsönyi erdők friss levegőjébe… ugyanakkor megtetszett a művészekkel teli község társasági- és kultúrális élete, mely számunkra felülmúlja a városi pezsgést. Hatvanas évekbeli házunkat - mely a malompatak partján, árnyas kertben áll – rekordidő alatt alakítottuk saját igényeinkre. 



Ám a teljes komfortosítás, a falbontások és burkolatcserék előtt két hónapig csak belülről figyeltük a házat, kiismerve miliőjét. Így könnyen eldőlt, mi marad az eredeti hangulatból: a kályhák, a cementlapok és a nyílászárók, melyek külsejét bohém-türkízzel vadítottunk meg, zebegényi hagyományok szerint. Hátra van még a kertrendezés és a pillanat, hogy jövő nyáron a patak partjára települjek ki szövőszékemmel…
-Miért fontos számodra, hogy a keleti kilimek és a saját szőtteseid részesei legyenek az enteriőrjeidnek?


Vonzódásom a keleti szőnyegek felé több évtizedes múltú. Nem csak a teret, de a szívet is melegítik, színvilágukkal és kódrendszerükkel folyton üzennek, inspirálnak. Tizenöt éve vagyok a „Kilim a nomád szőnyeg állandó munkatársa, így szinte természetes, hogy az üzletből rendszeresen hazakísérnek a szebbnél szebb darabok. Rengeteget tanultam a hozzáértő tulajdonosoktól, akik a kereskedés mellett komolyan foglalkoznak e távoli kultúrával. Az sem véletlen, hogy saját munkáimban is felismerhetők az egyes motívumok, tónusok…




-Hogy él két alkotó ember egy fedél alatt? Bemutatnád hangszerkészítő párod munkáját?
László szabadkai magyarként, a balkáni háború idején költözött az anyaországba. Még gyerekkorában esett szerelembe a vonós hangszerekkel, Dudás Lajos mestertől tanulva a hangszerépítést. Műhelyének kilincsét egymás kezébe adják az Operaház, a Zeneakadémia, a Filharmónia művészei. 


A hegedűk és brácsák készítésén-javításán túl speciális barokk vonóját a londoni zeneakadémián használják. Omar Bashír, Nikola Parov és Rácz József mellett Lajkó Félix is gyakran megfordul itt hangszereivel, a régi barátság kapcsán. De gyakran érkeznek zeneiskolás tanítványok a hangszertörténelmet és a barokk zenét mélyen értő mesterükhöz. Csakúgy, mint a szőni tanuló fiatalok hozzám! Gyakori a nagy forgalom, a két műhely mégis békésen megfér a házban. 



-Mi inspirálta a szövést, majd az „Etnomád” márka ötletét, a szőttessel kombinált bőrtáskákat? Mi a munkamegosztás Erikával, alkotótársaddal?
Főszabász édesanyám öröksége, a „Téka” néprajzi táborokban szőtt tarisznyáim, a kisképző textilszakos évei és Örsy Zsuzsa gobelinművész mesterem mind-mind hozzáadott szakmai fejlődésemhez. S mivel mindig is izgatott a divatba oltott művészet, szövéseimet öltözék- kiegészítőkbe álmodtam. 


Tizenkét éve dolgozom Krieser Erika bőrműves alkotótársammal. Magas minőségű bőrkölteményei szépen rímelnek szövéseimmel. Kezdetektől együtt tervezünk: ő a formafelelős és én a minták mestere. Táskáink Európa mellett Amerikába, sőt Japánba is eljutottak már.    
-Mi a legfőbb ismérve az Etnomádnak? Hol találni rájuk és az alkotókra?
Idén a Várkertbazár és a budai B32 galéria adventi iparművész vásáraiban is jelen vagyunk, ahol régi és új rajongók várják a találkozást velünk. 



Ők már beleszerettek a modern táskáinkba rejtett ősi mintakincsbe, a természetes anyagokba, az izgalmas textúrákba, a nomád törzsi művészetből merített kiegészítőinkbe! Több hónapos megfeszített munka után nincs is ünnepibb érzés ennél!
Legújabb Vizitkártya művészportrém a Széplak magazin téli lapszámában találjátok, nyomtatásban.
Aki követi a Vizitkártya oldalát, máris készülhet a legújabb otthonkalandra!