2019. okt. 28.

Otthon a villában

Amikor az egykor szebb időket megélt, majd pusztulásnak indult balatoni villaépület a Finnországból hazatért magyar képzőművész kezébe került, második virágkor köszöntött a házra. De az utóbbi húsz év építési naplója Szalai Sándor és Rita közös életében is emlékezetes fejezet.




A ház mediterrán kertjében idén is ifjú művészjelöltek töltik nyári alkotótáborukat. Sokuk talán nem is sejti, hogy a hetvenes években, a hasonló korú tulajdonos is művészeti iskolákba járt. Megismerkedett a fafaragással, bútortervezéssel, de mindezt a messzi Finnországban tette, ahol szüleivel telepedett le. Belsőépítészeti munkáiban fával, egyedi beépítésekkel foglalkozott, art-deco bútorai ma is a villa darabjai. Restaurálást tanult, világot látott, ám közben rendszeresen haza is látogatott, majd közel harminc év után lassan visszahúzták őt itthoni gyökerei. Hamarosan megvette a múlt századfordulón épült nagypolgári nyári lakot, amelyről még a gyermekkori balatoni nyaralások során sok történetet hallott a falubeliektől, „török villa” néven.  Az ötvenes években egy Török nevű orvos-tulajdonostól ered az elnevezés és ekkor történt az utolsó felújítás is. A villa akkori állapotát bővem meghaladja mai fénye, benne Sándorék több évtizedes munkája, melyről a legújabb télikert-bővítményük árnyas teraszán beszélgetünk.


     
Mikor kezdődött és mennyi ideig tartott a villa renoválása és mi volt a legnehezebb feladat a kivitelezés során? Mely részeket sikerült megőrizni a régi hangulatból?

-A villát 1992-től a legutóbbi évekig folyamatosan építgettük, fejlesztettük. Az átalakítás 1997-ben történt, akkor születtek a vendégszobák a tetőtérben. Mindent saját erőből, családi összefogásból építettünk. Gyakorlatilag az egész épületet és kertet átalakítottuk, újjáépítettük, ennek ellenére szerintünk sikerült megőrizni azt a romantikus-eklektikus hangulatot, amit az első birtokos és építtető, Fábián Gáspár építész megálmodott magának. Az épület stílusát teljesen megtartottuk, a ház körüli eredetileg gyümölcsös kertből egy mediterrán, teraszos kertet alakítottunk ki.
A kivitelezés rövidebb projektekből állt az évtizedek folyamán, az elején külföldről visszatelepülve nehezen birkóztam meg az itteni vállalkozói- és munkakultúrával, szerencsére mostanra kialakult már egy működő kompromisszum, bár még ma is érnek meglepetések.






Az ide érkező vendégek visszajelzése szerint mi tetszik legjobban az itteni miliőben? Hogy találnak rá a helyre?

-A vendégeink a kert mediterrán hangulatát, a Balaton közelségét, a nyugalmat értékelik. Sok a tematikus táborunk (festészet, tánc, jóga, stb), valamint a csoportok, egyéni vendégek közül sokan  visszatérnek, akár több éven keresztül is. Akadnak, akik már olvastak a „Török villa” néven emlegetett ház huszadik századi múltjáról, a kulturális életéről, az egykor itt elszállásolt, nyári vakációra érkező hírességekről, mint Karádi Katalinról és Honthy Hannáról.
 






Hány évig működött itt nyaranta az a nemzetközi művész alkotótábor, melynek a ház számos  műalkotása  köszönhető? Mely országokból érkeztek a művészek, van-e élő kapcsolat velük?

-A nemzetközi festő-szimpóziumunk 14 évig működött, évente dolgoztak együtt festőművészek Finnországból, Romániából, Svédországból, Dániából, Lengyelországból, Bulgáriából. A szobák falait borító festmények látványosan őrzik e nyarak emlékét. Voltak kiállításaink Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Budapesten, Kaposváron, Turkuban, Sepsiszentgyörgyön, Veszprémben, Szigetváron. Magyar és finn festőművészek ma is rendszeresen felkeresnek bennünket.






Hogy nőtt össze a saját sorsotokkal a villa működtetése? Változtatott-e életritmusotokon, a természet-közeli látásmódon az itt töltött több, mint húsz év?

-A villa és a vendéglátás egész embert igényel, nálunk fél éven keresztül napi 24 órás munkát. A másik félév a villa fejlesztéséről, és a családi életünkről szól. Ez a két periódus határozta meg az utóbbi évtizedeket. Abban, hogy ezt az életmódot választottuk, maga az épület és természet-közeli létezése a meghatározó tényező. Most, hogy kissé elfáradva egy ismerős finn tulajdonosnak adjuk át a házat, biztosak vagyunk benne, hogy folytatódik az általunk megkezdett értékmentés és a „nyitott alkotóház” funkció. Míg mi magunk a szomszédos településről figyeljük majd egykori lakhelyünket.



Őszi vizitkártyám a SzépLak magazinban olvasható, nyomtatásban. Kövesd a Vizitkártya oldalt és tarts velem a következő otthon-kalandra! Köszönöm, ha hírét viszed!



2019. okt. 4.

Ismét cafebudapestfest.hu !


Formabontó köztéri programok, világsztárok és fiatal tehetségek, időkapszulába zárt élmények, 17 nap feltöltődés – indul a 28. CAFe Budapest Kortárs MűvészetiFesztivál!



Apparat, Eötvös Péter és a Neue Oper Wien, a FAMILIE FLÖZ, Barabás Lőrinc, a RIAS Kammerchor és az Amadinda Ütőegyüttes, Gergye Krisztián, Zombola Péter és Vizin Viktória, a Tiltott Város Kamarazenekar, Sidi Larbi Cherkaoui, a Duo Vivo, Jozef van Wissem és Olivier Grossetête. Több mint 150 program számtalan műfajban, közel 40 helyszínen, szerte Budapesten: október 4-én startol, és 17 napon át kínál izgalmasabbnál izgalmasabb programokat a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál.






A CAFe Budapest olyan különleges, pezsgő és sokszínű városfesztivál, amely együtt gondolkodik Budapest meghatározó kulturális intézményeivel, és rendhagyó helyszíneken, sokszor a város színpaddá alakuló közterein mutatja be a hazai és nemzetközi kulturális szcéna leginspirálóbb alkotóit, és legfrissebb alkotásait. 
A térség egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata ebben az évben is a kortárs művészet nemzetközi és hazai világsztárjaival, különleges koprodukciókkal, premierekkel és rendhagyó, interaktív köztéri programokkal készül erre a 17 napra. 




A fesztivál nyitóhétvégéje szinte minden műfajból ad egy kis ízelítőt. A [D]OPEN your move minifesztiválon a kortárs, az urban, a hiphop és a street dance találkozását ünnepelhetjük táncpárbajokkal, két előadással, egy workshoppal, valamint egy óriási bulival a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A Ritmo Budapest a világzene rajongóinak kínál felejthetetlen pillanatokat, olyan kiváló fellépőkkel, mint Gisela João, a Mamadou & Sama Yoon vagy a Romano Drom. A berlini FAMILIE FLÖZ Dr. Nest című dupla előadásával kápráztatja el a budapesti közönséget, a Tiltott Város Kamarazenekar a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából ad rendhagyó koncertet a Várkert Bazárban. Kamondy Ágnes senkivel össze nem téveszthető zenei nyelvével, bensőségesen szép, új dalokkal, egy szcenírozott koncerttel tér vissza a színpadra, a Budafoki Dohnányi Zenekar pedig Kutrik Bence, Orbán György, Gyöngyösi Levente műveivel készül a Kortárs romantikusok koncertsorozat harmadik estjére. A Budapesti Történeti Múzeum Au revoir! című kiállításán 30 magyar származású fotográfus mintegy 200 munkáját, köztük André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé képeit csodálhatjuk meg. A Budapest Music Centerben a Saul fia című Oscar-díjas film felkavaróan szép zenei anyagát is jegyző, kivételes alkotóra, Melis Lászlóra és művészetére emlékezünk. A zongorista-énekes-dalszerző Lisa Morgenstern pedig második stúdiólemeze, a Chameleon dalait hozza el az A38 hajóra.




 A CAFe Budapest hivatalos videócsatornája, közösségi média oldalai és blogja is újdonságokat tartogat: a Kapszulainterjúk című videósorozatban a fesztivál fellépőivel Galán Angéla riporter beszélget feltöltődésről, alkotásról, arról, hogy hogyan készülnek a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválra, és mit őriznének meg a jövőnek feltétlenül egy időkapszulában. Tasnádi Bence színész kamaszkori bizonytalanságáról, a mosolyokról és a koncertszínpadok varázsáról mesél, Gergye Krisztián táncművész-koreográfus a Kiscelli Múzeumban sétálva idézi fel alkotói pályája kezdetét, és beszél arról is, hogy mitől működik az improvizáció, Vitáris Iván, az Ivan & The Parazol frontembere pedig többek között a rocksztárokra jellemző hedonizmusról és a színpadi emberek felelősségéről alkotott véleményét osztja meg velünk. 

KAPSZULAINTERJÚK:
CAFe Kapszulainterjú // Tasnádi Bence
CAFe Kapszulainterjú // Gergye Krisztián



A sorozat következő részeiben megszólal majd Eötvös Péter zeneszerző-karmester és Lovas Rozi színésznő is, a CAFe Budapest blogján pedig többek között Dimitri de Perrot, Ott Anna, Jenna Jalonen és Szentpáli Roland időkapszulájába pillanthatunk bele.
KAPSZULAINTERJÚK A FESZTIVÁL BLOGJÁN

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál eseményeiről és részletes programjáról a www.cafebudapestfest.hu weboldalon találhatók információk.




2019. szept. 9.

Kisemmizett anyagok galériája


A csopaki lankák szőlőtőkéi között találtak rá a kúriára, mely otthonuk és műtermük is lett egyszerre. Majd hamarosan ismerős és ismeretlen barátok, művészek, alkotók gyűltek a szobányi kis galéria köré, a hangulatos megnyitókra. Mindnyájan saját útjukat járják, akár maguk a házigazdák. Zámbó Attila képzőművész portáján jártunk.



-Hogy bukkantatok rá pároddal a házra, mely a fővárosi élet után az otthonotok lett? Mi az, amit megtaláltatok a vidéki tájban, hogy végleg itt maradtatok Csopakon?
A határozott költözési szándéknak volt egy előzménye. Balatonfüreden a hegyoldalban, nagyon kellemes és természetes környezetben volt egy telkünk. A környék és a tó atmoszférája annyira beleégette magát a zsigereinkbe, hogy már csak idő kérdése volt, mikor szánjuk rá magunkat, hogy a Balatonnál legyen a lakóhelyünk. Tudatosan keresgéltünk az ingatlan hirdetések között. A szerencsénk az volt, hogy a kiszemelt csopaki ház nem volt túl vevőcsalogató állapotban, és évekig nem akadt senki rajtunk kívül, aki meglátta benne az értéket.



-Miként alakítottátok át, újítottátok fel az épületet, hogy mindhárom funkciónak – családi otthon, műterem,galéria - megfeleljen? Mi az, ami megmaradt a régi épületből és mi volt a legnagyobb kihívás?
A legnagyobb kihívás az volt, hogy a rendelkezésre áll pénzt milyen arányban használjuk fel az épület különböző részeinek felújítására. Az anyagi keretek igen szűkösek voltak, és jól át kellett gondolni, mire mennyit költsünk. Építész tanácsát nem kértük ki, de költségvetést sem készítettünk. Csak csináltuk. Már hátunk mögött volt pár építkezés, így sok tapasztalatunk volt e téren.  A munkálatok kilencvenöt százalékát mi végeztük, saját kezűleg





-Kérlek mutasd be párod, Krisztina munkáit. Hogy él és alkot egymás mellett két művészember?
Kriszta kisebb agyagszobrokat és domborműveket, meg egyéb kerámiatárgyakat készít. Rajzolni is szeret. Kisebb méretű színesceruzarajzok kerülnek ki a kezei közül, melyek formavilága megmozgatja a szemlélő fantáziavilágát. Mindkettőnknek külön műterme van, így nem zavarjuk egymást munka közben. A két tér között azonban nyitva az ajtó, és bármikor megnézhetjük, amin dolgozik a másik.


- A címben szereplő szóhasználat saját művészetedre utal. Hogy találtál rá erre a sajátos műfajra? Milyen kihívás jelent a kisemmizett anyagokkal való alkotás? 
Igen, egy jó ideje sokféle hulladékanyagot használok fel az alkotásaimhoz. Úgy öt éve, egy jó adag összehajtogatott hullámpapírdoboz megszólított egy épület tövében. Hazavittem, majd tépni, vágni, ragasztani kezdtem. Gyorsan összeált belőle egy különös kép, amit aztán színesre festettem. Majd maradék deszkadarabokból építettem össze képeket, majd kisplasztikákat. Az élénk színű kifestés ezeknél sem maradhatott el. De készültek alkotások levágott PUR-hab maradékokból és színes kupakokból is. Jelenleg a műanyag flakonokat használom előszeretettel.  Izgalmas, ahogy a kidobott, kisemmizett agyag megmutatja az önmagában rejlő lehetőséget. 



-Mi az idei nyár programja, kiknek ajánlod, hogy ide látogassanak hozzátok?

A galériában három hetente váltakoznak a kiállítások. A nyári programban Munkácsy-díjas festő, Kossuth-díjas grafikus kiállítását is megtekinthetjük. A vendégművészek kiválasztásánál fontos szempont, hogy munkájuk kvalitásos legyen, melyekben egyéni módon tükröződik a kortárs világszemléletük. Na meg, hogy szívesen állítsanak ki. 



Arra törekszünk, hogy a kiállításlátogató jó színvonalú képzőművészeti alkotásokkal találkozhasson. Mindenkit szívesen várunk a kiállításokra, aki érdeklődik a kortárs képzőművészet iránt. A megnyitón jót beszélgethetünk barátainkkal, vagy érdekes embereket ismerhetünk meg. Miközben csopakit kortyolgatunk, és gyönyörködünk a táj szépségeiben, előttünk a Balatonnal.
A galéria elérhetősége, programjai: https://www.facebook.com/ZamboMuteremesGaleria/ 


Vizitkártya cikkem a SzépLak magazin nyári lapszámában lapozható fel. Csatlakozz a Vizitkártya oldalhoz, hogy következő otthonkalandom részese legyél!  



2019. júl. 29.

Zalai nyár


A századfordulós zalai kúria néhai éléstárából néhány hónap alatt csinos lakrészt alakítottak ki az értékmentő tulajdonosok. Akik nem csak a belsőépítészeti terveket, de a régi bútorok felújítását sem bízták másra.



Az öreg, tornácos épület ajtajánál stílusos dekoráció fogadja a bútorfestő workshopra érkezőket, Viktória és Gábor közös bútormentő alkalmaikon. Akik hatévnyi zalai életük alatt több száz négyzetméternyi régi épületet mentettek meg az enyészettől. Birtokukon járva három cikkembe fért el mindaz, amit megteremtettek e tájban....



Ízléssel és saját erőből felújított otthonuk - mely a falu egykori jegyzőjének háza, majd postahivatal is volt - az öt fős família kényelmét és igényeit szolgálja, (a cikket házukról itt találod) míg a hatalmas telken, a házuk melletti tornácos épületben zajlik a bútorfestés (cikk a műhelyről itt). 
Legújabb felújításuk e régi kúria konyhájának és kamrájának vendég-lakrésszé alakítása, melyet röpke két hónap alatt kiviteleztek saját terveik alapján.



Az egész apartman teljes gépészeti-elektromos felújításon esett át, míg a vakolattól megszabadított bazaltkő felületek nem csak rusztikus látványelemek, de a falak természetes szellőzését is szolgálják. A látványos gerendázat és padlásfeljáró viszont eredeti szépségében maradt, homokfúvással letisztítva. Mellé jól illenek az az egyterű háló-nappali újrafogalmazott antik bútorai.




Itt a berendezés visszafogott hagymavirág-zöld tónust kapott, mely a domináns hajópadlóhoz és a tarka textíliákhoz is illeszkedik. Az ottomán jellegű kanapé, a hozzá tartozó asztal teljes mértékben a házigazda munkája, ahogy a beltéri ajtókból ácsolt ágyat is maga kivitelezte. A padlástérbe igyekvő lépcsőszerkezet egy random házi kiskönyvtár is egyben, a lépcsőfokokon kedvenc könyveik, alattuk olvasókuckó található.



A konyha nagy füstölő-kéménye köré vízteres, zárt tűzterű kandallót építettek, mellé az újrafestett ónémet étkezőt skandináv beépített bútor és tarka zalakerámia keretezi.






 A fürdőszoba kádja is újrafényezett eredeti darab, melyhez stílusos választás a varrógépasztalon pihenő mosdó és a restaurált ónémet tükör.

 A szakértelemmel és jó ízléssel életre keltett bútoraik láttán egyre többen keresik Gáborék munkáit és öntevékeny foglalkozásait e zalai kis falucskában. A közös alkotás alatti beszélgetésekből kiderül, hogy a településmérnökként diplomázott Viktória és a faipari mérnöknek tanult, egykor hivatásos katonatiszt  Gábor az ország egyik távoli városából, egy komoly életváltás nyomán érkezett ide. Így nem csak saját kézműves lekvárjaikból, de bátorságból és kitartásból is vihetnek muníciót az apartmanból távozó vendégek, akik kézügyességben is gazdagodnak a zalai nyaralás alatt. Sőt, akinek kedve van a végleges maradáshoz, most meg is vásárolhatja a birtokot. Érdeklődni a blog emailjén és a vizitkártya face oldalon, üzenetben lehet.
Ez a cikk nyomtatásban a Széplak nyári lapszámában olvasható, melyet szeptemberig találsz a standokon. Ne maradj le a következő cikkről, kövesd a Vizitkártyát!