2018. jún. 15.

Legyél a békesség birtokosa!

Minden évszakban, minden korosztálynak megnyugtatóan békés, de izgalmas kaland is lehet ez az ELADÓ BIRTOK, ahol csodás otthonodat és vállalkozásodat is egyaránt megtalálod! 
Mindössze 45 percnyi útra az M2 autópályán Budapesttől, egy átlagos fővárosi lakás áráért. 
Gyere el vendégségbe a Cserhát hegység „zöld szívébe", Nógrádkövesdre, ahol a vidéki lét olyan életmóddal ajándékoz meg, amely értékhordozó és értékteremtő egyszerre.


Itt az alkotó munka és a szabadidő összefolyhat, hisz a házból kilépve a háborítatlan, gyógyító természetben, a kristálytiszta levegőn találhatod magad! Házikedvencek és professzionális állattartás, konyhakert és gyümölcsös, stéges tó, ősfák és bokrok: ilyen a valódi otthon, mely a pihenés és vállalkozás tökéletes színtere! Ha lovakat tartanál, várja őket a 3 boxos istálló, a fedett takarmánytároló és a drénezett lovas pálya. Nagy bulik, baráti összejövetelek, workshopok és táborok szervezésére is alkalmas a hatalmas parkos kert és a kemencés konyha.
Nézd meg a kisfilmet a birtok és a magazinban is megjelent ház képeivel és az információkkal:  Kattints a teljes képernyős nagyításra!


Tekintsd meg a hely drónos felvételeit, a táj szépségét és a különleges, kétszáz éves ház, egy textil-művész által berendezett korszerű otthon antik hangulatát. Ez most mind a tiéd lehet! 
A birtok irányára: 47.000.000 Ft-, 
Komoly érdeklődőket az alábbi elérhetőségeken várunk: 
vizitkartyablog@gmail.com   Tel.: +36302533026


 Végül a lakóház alaprajzai - földszint és tetőtér - hogy jobban eligazodj! Köszönjük, ha a hirdetést megosztod barátaid között!





2018. máj. 23.

Tavasz az Astorián


A kétgenerációs építész család munkáiról, otthonairól már többször, több magazinban publikáltam. Nagyon tetszik az a precízen értékőrző ugyanakkor merészen modern látásmódjuk, ahogy a régi épületekhez nyúlva élhető, korszerű lakásokat formálnak az ódon falak között: ITT, ITT és ITT. Gerzsenyiék és építész irodájuk története ebben a belvárosi lakásban folytatódik:
Azokon a napokon, amikor a vidéken élő família tagjait a fővárosba szólították munkáik, találkozóik vagy szabadidős programjaik, rendre problémát jelentett az időbeosztás. De a közös erővel megvásárolt és kalákában felújított belvárosi lakás megoldotta az utazgatás és a családi logisztika gondját.

S az már csak hab a tortán,  hogy munkahelyükkel, a Fekete kávézóval egyazon házban találtak rá második otthonukra, így az 185o-es években épült, historizáló stílusú, gazdagon díszített, belső udvaros épületet már jól ismerték.




Sajnos a ház műemlék jellegét és hangulatát pusztán a lakás eredeti nyílászárói tükrözték, amúgy a megvásárolt ingatlan siralmas állapotban várta új tulajdonosait. Ráadásul a logikátlan belső tértagolást is célszerű volt újrafogalmazni. Első körben falbontások és helyiségcserék, valamint teljes gépészeti felújítás következett, az új villamosvezetékek és a klíma kiépítésével.  A lakótér szinte duplájára tárult, miközben egy  modern fürdőszobával, amerikai konyhával, mosókonyhával és gyerekkuckóval lett gazdagabb. A régi lakás konyhájának helyén modern bútorzatú, zuhanyzós fürdőszoba született. A szellőzésről klíma gondoskodik.









A tervezésben a családfő, Gerzsenyi Albert építész gyermekei, András és Judit is aktívan részt vett. Közösen művezették az új kiépítéseket és a megmentendő részek – nyílászárók, parketta – felújítását, míg a színek és bútorzat összeállításában kiváló ízlésű édesanyjuk, Klára remekelt.  A szürke műgyanta- és falszínek, a fehér modern bútorok mellé a pink, a fűzöld és az égszínkék kapott főszerepet. Tónusaik a kárpitokban, tárgyakban, lakástextilekben, sőt a plakátszínekben is fellelhetők.





A lomizott és neten vásárolt retró darabokat korabeli dísztárgyakkal fokozták, melyek felkutatása nagy örömet, izgalmas felfedező kalandokat jelentett Klárinak. A régi míves ablakok mellett megfiatalodnak az újra kárpitozott retró székek és a Pest-budai Árverezőház eredeti reklámplakátjai, melynek színeit a jóízlésű édesanya hangolta a textíliák tónusához. 




A tágas hálószobába a modern ágy és a már ismerős tónusú textilek mellé is megannyi múzeális berendezés jutott. A lerakónak használt szatócs szék, az öreg iskolapad, a fehér faláda, a budapesti falitérkép,  a kultikus szerecsen-ruhainas és a bájos régi gyerekjátékok sokféle helyről és időből érkeztek,  saját történettel... 






A hatvan-hetvenes évekbeli bútorok és játékok Klára saját ifjúságát idézik, de felnőtt gyermekeiben is jó érzést keltenek.  Sőt, mind a hét kisunoka is szívesen játszik köztük.


 A cikk nyomtatásban a Kiskegyed Otthona májusi lapszámában található. Ha tagja vagy a Vizitkártya közösségének, máris vár rád a következő lakáskaland! Köszönöm, ha hírét viszed!

  

2018. máj. 15.

Vastraverz a galérián


Talán nincs is az országban olyan gyerek – és a hozzá tartozó felnőtt populáció – aki már ne találkozott volna azzal a színes Manóvilággal, amit Bubutimár Éva keramikus álmodott meg sok évvel ezelőtt. Egy erdei fantáziabirodalmat bemutató, de igen csak valós történetekkel és állatszereplőkkel játszódó mesefolyam nyaranta a Kapolcsi Művészetek Völgyében elevenedik meg egy egész parasztudvart betöltve. 


A bájos kerámia figurák kalandjai három mesekönyvet is megtöltöttek már és idén tavasztól a Fővárosi Állatkertben is elfoglalják állandó lakhelyüket. A barátságos  „Alkotó Manóműhely” mesekuckó berendezése a művésznőre és lelkes csapatára vár, akik évek alatt már enteriőrtervezői szintre emelték ezt a bohém, eklektikus, stílusok közé nem sorolható műfajt. Saját, vidéki házuk mellett Bubu vezetésével már több lakást is kialakított a baráti közösség: iparművészekből avanzsált díszítőfestők, épületszobrászok, vas-és faművesek, ezermesterek, akik munkáját Endre, a férj koordinálja. (A lakásbemutatókat ITT és ITT találjátok a blogon.)




Így ehhez, a hatalmas belmagasságú, egykor műteremnek vásárolt belvárosi ingatlanhoz már rutinos kézzel nyúltak, a rémségesen lepusztult állapot dacára. A felújítás első lépéseként a pinceboltozatig visszabontották a földszinti lakás padlózatát, hogy a vizes salak helyére több rétegnyi szigetelést tölthessenek, majd az energiatakarékos új gépészet- klíma- és villanyhálózat kiépítése következett.




A csekély alapterület és a felfelé terjeszkedés lehetősége beindította a csapatfantáziát: legyen kétszintes, belső galériás a tér, a padlóról felfelé törő tartóoszlopokkal… csakúgy, mint meséikben a víz alól az égbe nyúló növényvilág! A formabontó ötlethez kiváló kelléknek bizonyultak azok az antik faoszlopok, melyek egy néhai parasztház tornácából származtak.





Illetve egy, átmenetileg a vastelepet is megjárt, majd újra előkerült csodás kandeláber, melyet a család egy szobrásztól kapott baráti szívességként. A lakás színeit azok a hatalmas kiállítási installációs táblák ihlették, melyek maguk is helyet kaptak a főfalon, Hegybíró Dani díszletfestő jóvoltából. A rajtuk ábrázolt vízi-világ zöld és kék tónusai vonulnak végig az egyedi bútorok, az izgalmas falsíkok és ajtóívek felületén, sőt a lakástextileken is. A lakás optikai középpontján kanyargó, majd a lámpavasban végződő csigalépcső a mennyezeti gipszstukkót célozza meg, miközben a faszerkezetű galéria tartóelemeként funkcionál. 





De a teret kettéosztó domináns tengely az emeleti szobák elrendezését és íves ikerajtók szimmetriáját is meghatározza. A helyiségek berendezésében számtalan „szépséges haszontalanság” is beépítésre került, melyeket vidéki lomtalanításból és épületbontásból gyűjtögetett a család. Ilyenek a téglából rakott konyha felső szekrénykéi és a fürdőszoba tükrös tékája, melyek felújított, átfestett régi ablaktokokból születtek, vagy a feketére mázolt öreg tálaló, ami az előszobában landolt.





Az egy évnyi megfeszített munkával elkészült lakás egyenlőre a Nógrádban élő művészcsalád második otthona, mely kamasz gyermekeiknek és alkotótársaiknak is átmeneti szállást nyúlj a fővárosban. De Bubu, az ötletgyáros keramikus legfőbb vágya szerint hamarosan egy közösségi- és alkotóműhely költözik a színes falak közé, amúgy Manóvilág-módra.


Lakásbemutató írásom a SzépLak magazin tavaszi lapszámában jelent meg, nyomtatásban. Ha csatlakozol a Vizitkártya közösséghez, máris jöhetsz velünk a következő lakáskalandra!



2018. ápr. 25.

Vidéki ház, kötve-fűzve


Az online lakberendezés hazai nagyasszonya mackónaciban, fejtetőre csapott kontyban szökken át a mély keréknyomokon, mögötte két kíváncsi óvodás kukucskál. Elnézést kér, az udvar nincs még készen, kerüljem ki a sittkupacot… De a pizza épp frissen készült, nekem is jut, üljünk asztalhoz!


Nyolcvanezres követői tábor ide, heti sokezer kattintás oda, saját otthonában Krivarics Ditta lakberendező-blogger is egy nagyteljesítményű háziasszony, mindenért felelős anyu és analóg feleség. Sőt, hazai terepen Kristóf, azaz Mr. Otthonkommandó, a cég precíz art direktora is egy figyelmes férj és jól terhelhető társ.



Igazi otthonukat megelőzte jó néhány közös év és megannyi álmodozás egy öreg budai villa garzonjában. Elképzelt házukat sokáig keresték tudatosan, aztán egy vasárnapi kirándulás alatt véletlenül pillantották meg itt, a Velencei tó partján, a falu csendes utcájában. Azonnal döntöttek, hogy övék lesz ez az 1925-ös építésű, mohos-palatetős, vályogfalú kúria, mely melléképületével együtt egykoron a falu jegyzőjének tulajdona volt. S ahogy Ditta kutatómunkája és a fennmaradt dokumentumok alapján kirajzolódott az épület több emberöltőnyi múltja, ahogy a szakszerű renoválás munkálatai megkezdődtek, az öreg ház úgy kínálta fel szép, tágas tereit a fiatal tulajdonosoknak. 



Meghálálva a gondoskodó felújításokat, befogadva ötleteiket és hozott bútoraikat, az építkezés három éve alatt. Amint kirajzolódott a szép régi részleteket tiszteletben tartó új lakótér, úgy állt össze fejükben az enteriőrök stílusa is. Egyszerre az összes, évekig gyűjtögetett és raktározott bútordarab mátrixba rendeződve megtalálta pontos helyét a házban!



Így Kristóf felmenőinek kopott fehér lócája, Ditta dédijének a háborúban megsérült nagytükrös szekrénye az előszobában. A piacon vadászott négykilós öntöttvas lábak és a hozzájuk guberált antik kád, egy néhai szovjet laktanyából való karfás fotel társaságában a fürdőben… Vagy az ódon szatócsszekrény fiókjai, amik az egyedien épült shaker konyhába kívánkoztak. Majd az antik kincseket merészen összeházasították merőben más stílusokkal - ipari loft lámpával, kortárs festménnyel, festményszerű fotótapétákkal, cementlappal, csiszolt betonnal, angol kárpittal - a könnyednek tűnő, de csak jó arányérzékkel reprodukálható eklektikus stílus szerint.




Épp olyan könnyedén, ahogy arra a művészettörténeti korszakokban és bútorstílusokban otthonosan mozgó lakberendező képes. Akinek a tervezés és beszerzés mellett nem jelent gondot nyakig festékesen végigcsúszni-mászni a felújítást,  pusztán azért, mert a dolgot maga is élvezi. Sőt, a tanultakat szívesen közreadja bárkinek! Azoknak, akik saját lakásukhoz kérnek tanácsot, a nagyi avitt komódját mentenék át a jelenbe, vagy épp új szakmát tanulnának. Nekik, a többre-jobbra vágyó civileknek, az örök időhiánnyal küzdő, de a szépre fogékony közönségnek szól Ditta online- lakbersulija is, mely immár kétezer fős hallgatói közösséget mozgat, hét tematika körül. 



Vagy az idén második kiadásban megjelenő, „Régiből újat” c. hiánypótló könyve, mely az öreg bútorok vadászatához és mentéséhez ad sorvezetőt. A fázisképeken követhető anyag-és eszközhasználatot csodás hazai vidéki környezetben fotózva. Mindkét projekt a hét éve elkezdett, közönségdíjas lakberendezési stílus-blogjából nőtte ki magát, ami még a két kisgyermeke születésekor indított. 


Az álmodozásra hívó, ugyanakkor praktikus tanácsokkal és kézzelfogható ötletekkel teli hírfolyam mára már egy piacvezető online platform, mely köré valós közösség épült. Talán épp ők inspirálták, hogy a hetente megújuló tartalom mellett a család saját házprojektjének dokumentálása is helyt kapott a blogon. A személyes hangvételű építési napló hamarosan a Libri kiadó jóvoltából könyv-formát ölt… Végigvezetve az olvasót egy cseppet sem virtuális hazai otthon enteriőrjein és az öntevékeny házigazdák kalandjain. Érdemes lesz lapozgatni, egy finom házi pizza mellett… 


Aktuális Vizitkártya cikkem a SzépLak magazin tavaszi lapszámában jelent meg nyomtatásban. Kövesd a vizitkártya közösséget, mert vár rád a következő otthonkaland! Köszönöm, ha a cikket megosztod!