Angyalok és építészet - Makovecz Imre 90 kiállítás a Műcsarnokban

 A Hősök terén szelfiző turisták hiába keresik az 1900-ban párizsi világkiállítás nagydíjával elismert Gábriel arkangyal szobrát - a korinthoszi talapzat üresen áll. Az angyalok most a Műcsarnokban vannak… A megnyitót követő sajtóeseményen és nyitó kurátori tárlatvezetésen jártam.

Jonathan Glancey kurátor és a Makovecz Alapítvány immerzív, a „Makovecz univerzumot” bemutató kiállítást álmodtak meg az erdő hangjaival, madarak csivitelésével, fényhatásokkal, audiovizuális tartalmakkal. A természetből átkerülünk az épített formák világába, madártávlatból láthatjuk Makovecz angyal formájú templomtornyait, a Feltámadás templom padsoraiban ülhetünk, üvegpadlóján át leláthatunk a gyökereinkig, ég és föld között lebeghetünk imádkozás közben, míg a pilléreknél különböző szinteken angyalok állnak.

November 20-án, a Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész születésének 90. évfordulóján a miniszterelnök méltató beszédével nyílt meg ez a nagyszabású kiállítás a Műcsarnokban .  Aki a rendszerváltás utáni Makovecz Imréről így fogalmazott: "Aligha gondolta, hogy hibátlan világ lesz – ha egyáltalán van ilyen –, de tudta, hogy vége a bedeszkázott égbolt korszakának."

A Makovecz Imre tervei alapján épült magyar pavilon csodájára járt a világ 1992-ben a sevillai világkiállításon, mely meghozta számára a nemzetközi hírnevet. Többek között ennek a terveit is megtalálják a kiállítás anyagában, melyet a Makovecz Imre Alapítvány több mint egy évtizeden keresztül rendszerezett és bízvást állíthatjuk, hogy a kiállítás bármely nagy európai múzeumban megállná a helyét, a magyar építészetnek méltó „utazó nagykövete” lehetne.

A Feltámadás templom makettje, belső tere a kiállítás központi eleme, ahogy Makovecz íróasztala is a tárlat része, amibe szívünk szerint belenéznénk, hogy milyen nemzeti örökség lehet még benne. Jonathan Glancey elmondta, hogy a pályázatnyertes Feltámadás templom, a Makovecz életmű ékköve Imre életében sajnos nem épülhetett már meg, a tervei az íróasztal-fiókban maradtak. A kérdésre, hogy megvalósulhat-e Makovecz utolsó monumentális terve, a miniszterelnök úr nem tudott biztató választ adni, de talán - ha már nincs bedeszkázva az égbolt - reményeink szerint az a fiók sem lett bedeszkázva. Kormányhatározat alapján eddig közel húsz Makovecz-épület újult meg, további költségvetési forrásból több, mint tíz új épülettervének megépítésére is lehetőség nyílik.

Jonathan Glancey az Architectural Review munkatársaként elsőként publikált a keleti blokkon túl Makovecz épületlényeiről, a szerves építészet magyarországi iskolateremtőjéről.

Negyven éve ismerte meg Makovecz Imrét, aki akkoriban a Pilisi Parkerdőgazdaság főépítésze volt.

Glancey mosolyogva mesélte, hogy az Imrétől kapott, Magyarországról hozott makkokból kinőtt fái akkor lesznek terebélyesek, amikor ő már hosszú ideje nem lesz de, ahogy idézte: „Isten megvár!”.

Utalva ezzel Antoni Gaudí Sagrada Familia építésének kezdeti szakaszában szállóigévé vált mondatára: „Mi cliente no tiene prisa”: Az ügyfelem nem siet – Az ügyfél az Isten.

Glancey reményét fejezte ki, hogy Magyarország idővel megépíti a Sagrada Familia-val vetekedő Feltámadás templomot, mely a nemzetközi építész szakma megítélése szerint annyit adhatna kulturálisan és turisztikailag Budapestnek, mint a Sagrada Familia Barcelonának.

A Műcsarnokban kinőtt erdőben a tárlat él, és lélegzik. Erdei friss levegőt lélegezhetünk be, miközben a Makovecz által ültetett fák között járunk, faleveleket csodálhatunk, melyekről annyit elárulhatunk, hogy minden terv egy falevél, minden fa egy-egy fejezet az életműből. Az az érzésünk alaptalan, hogy a Feltámadás templom terve egy földön heverő falevél is lehet, és bármikor jöhet valaki egy lombszívóval. Énekesmadarak kapják fel a csendet, és repülnek vele szabadon az égig - a deszkáknak nyoma sincs. Makovecz Imre által álmodott univerzumban lépkedünk, helyet foglalhatunk a Feltámadás templom padsoraiban egészen 2026.02.01-ig. A szentmisére ugyan még várni kell… E vers viszont ide kívánkozik:

"Mért kívánod, hogy két tenyérrel átfogható gyerekjáték-koponyánkba egy univerzumot gyömöszöljünk? Vagy úgy teszel velünk, mint a tölgy makkjával, amelybe egy teljes tölgyfát gyömöszöltél?"  (Nemes Nagy Ágnes – Istenről)

infók a tárlatról: www.mucsarnok.hu

Bontott tégla és kristálycsillár - fenntartható elegancia Szentendrén

Szőke Hajnalka lakberendező hitvallása szerint a valódi fényűzés nem a túlzásról szól, hanem az időtálló anyagokról, személyre szabott részletekről és a nyugodt, harmonikus élettérről. Számára a kortárs művészet és az egyedi tervezés kéz a kézben jár, ahogy díjnyertes szentendrei házában a stílus és a fenntarthatóság is inspiráló egységet alkot.

Legújabb projektedben, egy elegáns Pismány- hegyi házban találkoztunk, mely a Lakberendezők Országos Szövetsége „2023 Év Lakberendezője – projekt” kategória szakmai különdíjasa lett. Miképp tükrözi ez az épület a szakmai hitvallásod, amire a „mértéktartó luxus” jellemző?

A stílusomat a ”laid-back luxury” fogalommal jellemezném. A „laid-back” kifejezést az angolban olyan személyekre használják, akik lezserek, nyugodtak és rugalmasak. Ezekkel a „tulajdonságokkal” rendelkeznek az általam tervezett terek azzal együtt, hogy a minőségi kivitelezés nálam alap követelmény. A luxus pedig maga az életérzés, amit a munkáim kiváltanak az emberekből.

 Ez a magazin az újrahasznosításról, értékmentésről is szól. Milyen természetes anyagokat, redizájn megoldásokat és tárgyakat használtál e házban?

A házban nagyon sok újra hasznosított alapanyagot használtunk, például a telken álló eredeti kisház részleges visszabontásából származó téglákat, melyeket saját kezűleg tisztítottuk meg, hogy újra felhasználhassuk a mostani épületnél. De hoztunk más építkezéseinkről is bontott téglát a kerti konyhához, illetve burkolatnak. Bontott faanyagot, cementlapokat és nyílászárót is vásároltunk antikvitásban. Illetve a házban is találhatóak antik bútorok, felújított kristálycsillárok.

Alkalmazod-e ezt az irányzatot saját civil életedben, öltözködésedben, és Mashni Home & Design  nevű divat- és belsőépítészeti márkádban?

A civil életben is antikbútor „függő” vagyok, az öltözködésemben pedig nagyon sok olyan kiegészítőm van, melyek családi örökségből származnak. A divatmárkámban - melynek ruházati és lakáskiegészítő ága is van - inkább „csavartam” egyet a dolgon és olyan magas minőségű alapanyagok és magas színtű technológiák, illetve időtálló dizájnnal készítjük a termékeimet, hogy azok szinte örökké használhatóak legyenek, így csökkentve a környezetszennyezést.

2022-ben a párizsi AIDA Home Category 1. díját megkaptad egy újragondolt présházért, majd a LOSZ „Év Lakberendezője 2023” szakmai díjat is elnyerted az Otthon kategóriában. Honnan ered benned a kreatív véna?

A kreativitásom „velem született”, így már egész kis gyermekként is folyamatosan formáltam magam körül mindent. A ruháimat magam terveztem és varrtam, illetve az épített környezetemet is magam terveztem – a kamasz szobámat, bútoraimat, otthonaimat.

Ruhaipari mérnök és filmes berendezői végzettséged mellett több, mint húsz éve dolgozol lakberendezőként. Mi ad folyamatos inspirációt és kitartást az új projektekhez?

Minden új projektnél a legfőbb inspiráció maga az épület, a környezete, illetve a tulajdonosa. Ezeket közelítem meg a rám jellemző szemlélettel, miszerint „minden nap valami újat csinálni” – azaz minden ügyfélnek személyre szabni a tervezést! Mely során alkalmazom azt a különleges látásmódot, ami csak rám jellemző. A vállalkozásomban a kitartást egyetlen fő „eszme” jelenti: minél több ember élhessen békésen, boldogan, egyensúlyban az általam és a csapatom által teremtett „laid-back” luxusban!

A Szentendrei Lakástárlat művészei közül Ezüst Gy. Zoltán festményei, Farkas Zsófia üvegművei és Vincze Ottó képei díszítik a ház enteriőrjeit, míg a kertben Pistyur Imre kőszobrai láthatók. Mit jelent neked a kortárs művészet, miben látod a kapcsolódást az alkotások és az otthonteremtés között?

Számomra a kortárs és mondhatom minden művészet folyamatos inspirációs forrás és kikapcsolódás, feltöltődés egyben. Nagyon fontosnak tartom, hogy minden általam tervezett otthonban eredeti műalkotások legyenek, hiszen az ezekben jelenlévő kreatív energiák emelik az otthonok és a benne élők rezgésszintjét is.

Van-e a szakmádon kívül kreatív időtöltésed?

Mivel sokáig szeretnék békésen, de alkotó energiával telve élni és tervezni, ezért a szabadidőmben leginkább a lelki és a testi egészségem ápolásával foglalkozom, hogy minél magasabb „energiaszinten” élhessem a napjaimat.

Ez a Vizitkártya otthonsztori az mvm-Alkotóenergia.hu portálon jelent meg 2025.szeptemberében. (portréfotó: Csemez Adrián) Kövesd a Vizitkártya oldalát az új cikkekért! 

Színek, fények, levendula: a festőnő otthona

 Az 1899-ben épült, elhagyatott parasztház és a régész-művész házaspár szerencsés találkozása, mely nyomán otthonuk egyszerre lett műhely, inspirációs forrás és egy új, természetközeli életforma színtere. Óbudaváron, Varga Judit festőművésznél járt a Vizitkártya.

Húsz éve költöztetek a Balaton közelébe, veszprémi múzeumi munkátok miatt. Miként és milyen állapotban lett tiétek egy parányi falu egyik legöregebb háza?

A férjem régész, én grafikusként dolgoztam akkoriban a veszprémi múzeumban. Régészeti terepmunkák kapcsán nagyon sokat jártuk ezt a gyönyörű vidéket, hétvégenként pedig túrázva, kirándulva. Mindkettőnket lenyűgözött a táj, csodáltuk a Balaton-felvidék természeti és épített örökségét, az itt fellelhető épületek az arányait, a régi kertek báját, az egyszerűséget, és mindketten vágytunk rá, hogy legyen egy itt egy otthonunk. Ezt a tájjellegű épületet is többször megcsodáltuk kívülről. Aztán néhány hónap elteltével, ismét erre járva a férjem meglátta a táblát rajta: eladó, a hozzá tartozó közel 2000 négyzetméteres kerttel! Nem a település volt a választási szempont, hanem maga a ház, melyet annó a falu egyik tősgyökeres családja építettett 1899-ben. Elhagyatott volt a kert is, a felújításra szoruló ház is, de minden bája, ereje, energiája megvolt ahhoz, hogy amikor először beléptünk ide, mindketten éreztük: ez az a hely, ami nekünk jó lesz!

Egy stabil szerkezetű, de erősen leromlott állapotú ház hat évnyi felújításába kezdtetek. Melyek voltak a kifejezetten újrahasznosított anyaghasználatok és emlékezetes értékmentő megoldások?

Szándékunk az volt, hogy mindent az eredeti állapotára visszahozva, felújítva, arányaiban megtartva mai követelményeknek megfelelően építsünk vissza. A férjem végzett falkutatást, megkeresve az eredeti ajtók, ablakok, falak helyét. Szerencsére nagyon kevés dolgot kellett visszahozni az eredeti építkezést követő esetleges átépítésekből. Mivel az eredeti ház mindössze egy szobából, konyhából, és a hozzáépített nyárikonyhából, ólból és pajtából állt, a tetőtérbe helyezzük el a modernebb kialakítású hálószobákat. 6-8 évig tartott a felújítás, beköltözve még évekig folytattuk a kisebb-nagyobb belső munkálatokat, mint a Moza-cementlappal burkolt lépcsőházat, vagy az egyedi tervezésű és kivitelezésű konyhát. A konyhaszigethez felhasználtunk a ház régi gerendáiból, a konyhapult feletti gerenda a régi ajtótok része. A pajtában lévő látszó gerendák is eredeti darabok, de már dekorációs szerepük van, ugyanis a pajtát, teljes egészében újra kellett építeni. A régi köveket használtuk erre, egyedi faragott kőrakási technikával és ezekből a lebontott pajta köveiből épült a terasz is, illetve a kertben található, a zöldségágyásokat elválasztó alacsony kőfal. Az ablakok és a faragott berakású bejárati ajtó és a belső ajtók is teljes mértékben másolatai az eredetieknek.

Gyermekkorod óta rajzolsz, festesz, varrsz, átalakítasz textilt, bútort és lakást. A festészet mellett mit adott a vidéki létforma a kreativitásodhoz?

Voltam kirakatrendező, kiállítások rendezője, grafikusa, kiadványokat, és egyéb grafikai munkákat készítettem. Érettségi után dekoratőrnek tanultam, majd 15 évig grafikusként dolgoztam kulturális intézményekben, ebből legtöbbet múzeumok grafikusaként, és később művelődésszervezőként. Amióta vidékre költöztünk, közelebbről megismertem a gyógynövényeket, tanultam aromaterápiát. Van közel 200 tő levendula a kertben, amiből saját levendula olajunk, levendula vizünk van, készítek szappant, olajkeverékeket saját és családi felhasználásra. A konyhában felhasználom a kertben termő gyógy- és fűszernövényeket és természetesen van zöldségeskertünk is. Otthonunk berendezésében a felújított régi bútorokkal és új darabokkal alkottam harmonikus elegyet. Nagyon szeretem ezt a dinamikát a régi és az új tárgyak között.

Idén áprilisban zajlott önálló kiállításod a veszprémi Agóra Kulturális Központ galériájában, ahol olaj- és pasztellképeidet láthattuk. Mi inspirál a művészetedben és hol lehet legközelebb találkozni a festményeiddel?

Öt éve festek, több technikát próbáltam, és folyamatosan kísérletezek újabb és újabb anyagokkal, technikákkal. Nyári tervem egy “Nyitott műhely program”, ahol velem együtt festenek az érdeklődők a Balaton-felvidéki házunk pajtájában és kertjében, ahol pajta-tárlatra is készülök. Augusztusban kiállításom lesz Monoszlón, a település környékén készült festményeimből, ahová szeretettel várom a Balaton-felvidéki táj hozzám hasonló szerelmeseit. Mert csodálattal tölt el ennek a tájnak a szépsége, ahogy a tanúhegyek, mint élő óriások vigyázva körbeölelik a réteket, a domboldalakat és szembesítenek azzal, milyen parányi vagyok ebben a rendszerben. No és a pára, a napfény, a nagy tömegű víz - a Balaton - keltette színek, azok reflexei, a folyton változó fényviszonyok… Próbálom megörökíteni, leképezni két dimenzióra ezeket a pillanatokat, ezeket a jelenségeket, esetleg visszaadni azt a hatást a vásznon, amit bennem elindítanak ezek az érzékelések. Nagyon örülök, amikor valaki ugyanezt érzi egy festményem láttán.

Nyári vizitkártya cikkem az ingyenes, online Alkotó Energia magazinban jelent meg 2025 júniusában. Kövesd a Vizitkártyát és gyere a következő otthonkalandba...

Zöld szabadság és világzene Paloznakon – jön a 13. Jazzpiknik!

 Augusztus első hétvégéjén újra megtelik élettel a Balaton-felvidéki Ybl-díjas falu! Július 31. és augusztus 2. között Paloznak ismét a zene, a stílus és a tudatos fesztiválozás mediterrán központja lesz. A 13. Paloznaki Jazzpiknik azonban nem csak egy zenei fesztivál – életérzés, természet, közösség, ízek, dizájn. Három nap, ami tényleg feltölt.

Világsztárok a dűlők között: Zaz, Judith Hill, Lukas Graham, Mario Biondi, Earth, Wind & Fire Experience by Al McKay – csak pár név a nemzetközi line-upból. Négy színpad, jazz, funk, soul, pop, naplemente, DJ-szettek – mezítlábas tánc garantált.

Zene & Zöld – kéz a kézben: A Jazzpiknik az egyik legfenntarthatóbb hazai fesztivál. MOHU és Repont visszaváltás, újratölthető poharak, bringatárolók, szelektív gyűjtés, edukációs gyerekprogramok – itt nem csak jól érzed magad, de teszel is a jövőért. A Zöldövezet Társulással karöltve idén is minden arról szól, hogy a buli lehet környezettudatos is.

Stílusos és fenntartható dizájn: Újdonság az MBH Bank Bordivat Udvar, ahol hazai tervezők és nemzetközi márkák mutatják be, milyen a környezettudatos fesztiváldivat. Puskás-Dallos Bogi vezeti a helyszínt, Merő Péter és a Banana Moon gondoskodnak a kifinomult stílusról, a kifutón a Győri Balett és az Operaház művészei is feltűnnek. És persze bor is dukál hozzá – tematikus kóstolók a Balatoni Körrel.

Gasztropiknik – ha az ízek is számítanak: Füstös BBQ, görög fánk, tex-mex, vegetáriánus kreativitás – a Gasztropiknik minden étkezést emlékké tesz. A VIP-ben Rácz Jenő fogásai és egészségtudatos bowlok várnak. Italfronton Taittinger, Aperol, Balatoni borok, Legenda sörök, Cafe Frei – kortyold végig a nyarat.

Piknik az egész családnak: A Gyermekudvar játékos, zöld programjaival a legkisebbek is részei lehetnek az élménynek. A Jazzpiknik kiemelten támogatja az "Auttalent 2025 – Együtt a tehetségekért" programot, a Paloznak Jövőjéért Alapítványt, és jótékonysági gyűjtést szervez a Tűzoltó utcai Gyermekklinika sebészeti osztályának.

Érzékszervi feltöltődés : Paloznakon nem csak zene szól. Ez szabadság, stílus, íz és közösség – három napra minden érzékszerved otthonra talál.

Programok, jegyek, gasztrokínálat: www.jazzpiknik.hu

Forrás, fotók: Jazzpiknik sajtó, (Mónus Márton, Mero, Ginger sole, Jan Welter )

Köveskáli anzix

Nyári vizit a Balaton-felvidéki vagány loftlakásban, amit egy romos raktárból álmodott meg a művészvénájú tulajdonos. Aki több, mint három évtizede menti e táj épített örökségét, létrehozva a sokunk által kedvelt, emblematikus épületeket: legyen az galéria, könyvtár, borászat és butikhotel. Koller Kati galerista- üzletasszonnyal beszélgettem, aki szerint más emberré válik, ki otthonra lel e vidéken.

Ahogy azt említetted, szabadabbá, kiegyensúlyozottabbá, jókedvűbbé válsz, amikor a nagyvárosból megérkezel vidéki otthonodba. Mióta szerelem számodra Köveskál és mi ragadott meg ebben a tájban, amit máshol nem találni?

A történet egy harminc évvel ezelőtti kirándulással kezdődött, melyet kamasz lányommal ejtettünk meg a Balaton körül. Köveskálra, e bájos és máig autentikus faluba érve mindkettőnk szíve megdobbant és azonnal tudtuk, hogy ez lesz a mi helyünk! Rengeteg külföldi nyaralás után, a művészethez való vonzódásom okán ugyanazt a hangulatot találtam meg itt, mint akár a Dél-Francia vidéken, Provence tájain. El is határoztam, hogy a megvásárolt romos ingatlan felújításával festőiskolát alapítok. Az ötletből végül a környék első olyan butik-hotelje lett, ahol a vendégek egyszerre leltek a vidék nyugalmára és a legmagasabb szintű luxusra, miközben elmerülhettek a táj hangulatában, ízeiben, illataiban. Az újjávarázsolt kúriaépület tetőterében végül megvalósult a műterem, melyben az alkotni vágyók is kiélhették tehetségüket. S, bár azóta a Káli Art Inn tulajdonosa cserélődött, az általam elindított művészeti élet megmaradt a falak között.

A több évtizedes folyamatos építkezésed olyan helyeket is eredményezett, melyek egyrészt a kreativitásod eredményei, ugyanakkor a vidék kulturális életének szerves részei. Honnan ered a kivételes ízlésed és mely projektek kötnek le a mai napig?

Az intellektuális világlátás, a művészetekre való nyitottság már a neveltetésemből, majd saját érdeklődésemből fakadóan is meghatározó közegem. Gyermekkorom óta rajzolok-festek és ezt a művészi vénát a későbbi divatkollekcióimban, bécsi üzleteimben, majd a műgyűjtésemben is kamatoztattam. Mindig megláttam az értéket abban, amiben mások nem találták: legyen az egy népi használati tárgy, vagy értékes képzőművészeti hagyaték, melynek festményei a szállodámat díszítették és adtak a háznak olyan miliőt, mely akkoriban még egyedülállónak számított. E hibrid kínálatból állt össze a Magazin nevű galériám kezdeti anyaga, melyet 2020-ban egy lepusztult istálló málladozó falaiból építettem fel az eredeti gerendázatból, helyi kövekből, burkolatokból. Jelenleg a rusztikus épület nyitott galériaként, antikvitásként, sőt kulturális találkozóként üzemel, ahol kortárs tárlatok, tematikus estek, jóízű beszélgetések és borkóstolók váltják egymást hetente. Kedvenc bridzsversenyeim és nagyszülői szerepem mellett jelenleg ez a közösségkovácsoló művészeti szervezőmunka teszi ki nyugdíjas hétköznapjaimat.

Beszéljünk legújabb gyermekedről, az indusztriális hangulatú loftról, mely a falu közepén várja a vendégeid. Milyen állapotban lett tiéd az avitt raktárépület és mi volt a felújítás koncepciója?

A régóta üresen álló egykori TSZ-épületet – ahol anno szőlőfeldolgozás zajlott – már évtizedek óta kinéztem magamnak és tervezgettem az újrahasznosítását. Számos ötlet közül végül egy retróval kevert ipari stílusú, loft-jellegű szálláshely született a két évig tartó újjáépítés során, melyben egyrész megóvtam az épület használható értékeit, de közben összkomfortosan modern lakóhelyet alakítottam ki. A légies vaslépcsővel megközelíthető galériaszint és az utólag kialakított fürdőszoba is helyet kapott az emeletnyi magas, egybenyitott térben, ahol vas fogópárok helyettesítik a mennyezetet. Eredeti darab a bejárat síneken gördülő rozsdás vasajtaja, valamint az antik berendezés: a felújított thonett székek, az újrakárpitozott art-deco fotel, az ipari retró lámpák, a néhai műhelyekből származó vasszékek, a régi fa evezők, a vintage szőnyegek. Ám a modern stílusú, főzőszigettel ellátott konyha, a két fürdőszoba, a teljes gépészet és fűtésrendszer már a legkorszerűbb magas minőséget hozza. A komoly kihívást jelentő építkezés legjobb része a berendezés összeválogatása volt, melyben saját bútorgyűjteményem és a Magazin galériában sokasodó műtárgyaim számos darabja is otthonra lelt. Mert a gyűjtés olyan szenvedély, amiben csak a tárolóhely jelenti a korlátot, maga a kincsvadászat örök szerelem marad. Ez az életérzés tükröződik ebben a rendhagyó enteriőrben is, ahol egy műteremlakás hangulatát ugyanúgy megtalálja a vendég, mint a balatoni táj miliőjét és a régi falusi nyarak emlékét. Ahogy minden eddigi enteriőröm, egy kicsit ez is rólam szól…

Vizitkártya cikkem az MVM-AlkotóEnergia online magazinban jelent meg. Kövesd a Vizitkártyát és gyere a következő otthonsztorira!