2024. nov. 1.

A Steimecz ház rózsái

Őszi vizit egy nógrádi rózsakertben, mely turisztikai látványosságnak is beillik. Hisz rózsaszirom termelő ültetvény, látogatható magánkert, kistermelői vendégasztal, sőt az ötletgazda privát élettere is egyben. A Rózsavilág története a romosan vásárolt közel 120 éves palóc parasztházzal és benne a hentesbolttal indult, majd a lakótérhez csatolt régi istállóval és kocsiszínnel folytatódott. S, hogy a több éven át tartó értékmentő felújítás mennyire komfortzóna tágító foglalatosság, arról Káli Betty tulajdonost kérdezem.



Mi tetszett meg Alsópetényben, ahol rátaláltál jelenlegi otthonodra? Milyen állapotban volt a címben szereplő épület a megvásárláskor?

Nógrádból Nógrádba költöztem, sőt nem is az egyik végéből a másikba. Nógrádkövesd és Alsópetény mindössze 20 km a táv és nagyjából azonos a távolság Budapesthez is, mert Nyugat- Nógrád mindkettő.  Palócországban a táj mindenhol gyönyörű és harapni lehet az oxigéndús levegőt. Anno a háborúk előtt a nagy Nógrád vármegye volt a legerdősebb megye, 70%-át erdő borította. Lehet, hogy most is így van, mert aki hozzánk jön, első éjjel úgy alszik, mint a bunda.

Emellett jót tesz egy falunak - bárhol is legyen -, ha megmaradtak szép régi épületek a múltból és annak jó gazdáik vannak. Alsópetényben több is akad: a Prónay Kastély és falusi vendégházaik, az Andreánszky Kúria. Vagy ez a Steimecz ház is, aminek most jó gazdája igyekszem lenni. Az sem árt, ha vannak egyéb látványosságok és helyek karnyújtásnyira az otthontól, ahol fel lehet töltődni. Ilyen a templomdomb a Werbőczy Gúlával, a Cser Tavak és a Prónay Kilátó a Kéktúra egy szakaszán. Nekem szempont volt, hogy ha kisétálok a házból, akkor az utca végén ott legyen az erdő, a háborítatlan természet.



A ház bővelkedik ötletes értékmentő-redesign megoldásokkal. Mely az, amik funkciójában és stílusában is a te ötleted?  

Emlékezetes volt a diszperziós festék levakarásával feltáruló hengerelt enyves falfestés maradványok megtalálása a szobákban. Keretbe foglalva, mint nagy freskókat, meg tudtuk őrizni. A fürdőben lévő egyenetlen beton padlót nem felvertük, hanem festettük, mintáztuk, majd ismét festettük matt betonlakkal. El lehet képzelni, mennyi időt áldoztunk a fázisok időszükségletére és mennyi időt töltöttünk négykézláb a maszkolással.  Az istálló girbe-görbe gerendáit úgy tartottuk meg, hogy fölé „lebegő” álmennyezet került. A hajdani mészárszékben a fal tisztítását úgy oldották meg, hogy a vályogfalra cementréteget vittek fel, majd olajfestékkel lefestették. Az olajfestéket elkezdtük lekaparni, nem tudva, mit találunk alatta. Milyen jó, hogy így tettünk, mivel a mostani divatos látszó beton struktúra jött elő. A régi és új technika jól megfér egymás mellett. A rózsa motívumot hordozó antik necc csipkét több helyen sablonként használtam, így a betonpadló festésénél, vagy egy szekrény mintasablonjaként. Az erős használat igencsak megviselte, de nem akartam, hogy az enyészeté legyen, így elkészítettük gipszlenyomatát. Az egyik helység fő díszévé vált.



Hol szerezted be a ház bútorait és mi volt a legemlékezetesebb bútorfelújításod?

A bútorok egy része is a házhoz tartozott, ezeket megmentettük, átlényegítettük. Jellemzően átfestéssel újítottuk meg őket. Nagy kaland a latex-, a krétafestékek világában, a waxolásban, sőt az aranyozás technikáiban elmerülni. Időt kell adni rá, és nem is keveset. Az ötvenes évek masszív, rózsatextiles foteljei kifejezetten illenek az apartmanba, hozzá az ágyvéget magam kárpitoztam és dekoráltam egy lágy esésű rózsás selyemmel. Az antik réz állólámpa – mely egy bakonyi panzióból érkezett - szintén patinás darab, stílusában kapcsolódik a fürdőszoba lábas kádjához és rézlábú üvegasztalkájához. A helyiség mértani középpontjában álló mázas cserépkályha az egész teret befűti és tűzével otthonossá varázsolja.




Mit jelent számodra az otthonosság érzése és miként lehet a magánéletet és a Rózsavilág küldetését működtetni egy fedél alatt?

Az élet egy folyamatos tevékenykedés, cselekvés. Ha belegondolunk, az emberek ősidők óta reggeltől estig dolgoztak. Úgy képzelem, itt a Steimecz házban az eredeti lakók magánélete és munkája még egybeforrt. Nekem ez az életvitel ma is normális, s emellett a társasági élet az, amikor a rózsakertbe betérnek a látogatók.  Nagyon jó beszélgetések alakulnak, nagyon jó emberek találják meg itt a feltöltődést. Valahogy a rózsa megszűri és tereli a társaságot, s nekem ki sem kell lépnem a házból.





Őszi vizitkártya cikkem az Alkotó Energia online magazinban jelent meg, összes cikkemet is ITT találod. Gyere a Vizitkártyával a következő otthonsztoriba! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése