A tágabb családból senki sem értette, miként láthatták meg a
fiatalok a nagy lehetőséget a rendetlen sufnikkal tarkított,
rettenetes udvarral körülvett, lelakott házban, mely ugyan őrizte a sváb
település hosszúházas szerkezetét, de korántsem volt stílusos épület… Majd alig másfél év múlva rá sem ismertek a kertre,
a házra, Krisztáék új otthonára. A sóskúti mészkőből és vályogból rakott épület
nem csak új födémet és tetőt kapott, de a teljes környezete is megújult.
Az
ápolt kert egy kerekes kúttal, hangulatos teraszokkal, tértagoló mészkőfallal, a hegybe vájt borospincével, és
impozáns nyári konyhával gazdagodott. A házhoz
illesztett hosszanti, fedett tornác új, tömzsi oszlopaival a zalai kis falu, Kriszta otthonának tájépítészetét idézi.
Az utcára néző homlokzat is megszépült, s mögötte, a régi házhoz épített
bővítményben a két kiskamasz – Gréta és Erik – szobái, melyek osztoznak egy
decens vendégszobával és a néhai padlásfeljáróból született fürdővel.
Ez az
úgynevezett „modern szakasz”, mely jótékonyan felkavarja e hagyományos
beosztású épület rusztikus hangulatát, jelezve hogy az ódon gerendák alatt egy mai,
modern család éli itt mindennapjait…
Ahogy
a korhűen rekonstruált osztott üveges ablakok, az ódon faajtók, a régies
burkolatok mellett is igencsak formabontó megoldás a nappali felett kibontott
födém, a hatméteres belmagasságból adódó impozáns tér és a tetősík ablakából
egész nap besütő napfény esete.
A ma is
élő hagyományok és az élhető lét esztétikus egyensúlyát képviseli a ház minden
helyisége és eklektikus berendezése is: a konyha és nappali határát jelző,
fűtésre is aktívan használt búbos kemence a nagymama egykori karosszékével, a tapasztott-meszelt
falat imitáló vakolat a kortárs festményekkel, a dédi üvegcsillárja a bőrrel
kárpitozott modern ággyal, a lakberendező egyedi tervei alapján bontott fából
készült polcrendszer a skandináv kanapéval, az erdész édesapa ihlette hajópadló
az asztalként funkcionáló utazóládával…
S
hogy ne lehessen rájuk unni, a bútorok folyamatos vándorlásban vannak Kriszta
második otthona és munkahelye, a biatorbágyi „Kisvilla” kultúrbisztró felé,
mely egy eladásra kínált tálaló miatt került a család birtokába. Így a
házfelújításban megedződött páros új értékmentésbe fogott. De ez már egy másik,
hasonlóan otthonos történet…
Tavaszi lakásbemutatóm a májusi Otthon&kert magazinban. Ha tetszett, add hírét!