Bunkerloft : design a föld alól

Amennyire a londoni városképnek szerves részei a dizájnos szuterének, oly ismeretlen ez a lakáskategória nálunk. De vigyázat, az első fészkek már megjelentek a földszint alatt! Fazekas Ferenc ötletgazda- bútordesigner válaszol kérdéseimre és kalauzol az ódon pinceajtók mögé:

Mi ihlette az első bunkerloft lakásod kialakítását? Mennyi időt vett igénybe a tervezés-kivitelezés?

"-Valóban, mintha az emberek itthon csak a hagyományos lakástípusokban gondolkodnának, holott sok egyéb, érdekes ingatlan lehetőségét rejti egy nagyváros. Amiket bátor fantáziával, kreatívan kialakítva egyrészt munkára, közösségi eseményekre, sőt még átmeneti lakásra is alkalmassá tudunk tenni. Esetemben a nyolcvan négyzetméternyi egybefüggő belső tér volt a megnyerő szempont, amelyben aztán megalkuvás nélkül hódolhattam kedvenc stílusomnak az indusztriálnak, minden részletében. Hat hónapig tartott az egész projekt a nulláról a megvalósításig."

-Hogy fordítottad a pincehelyiség hátrányát olyan látványos előnyre, ami miatt vendégeid rögvest beleszeretnek a helybe és egyre többen kapnak kedvet ilyen otthonhoz?

"-Fontos szempont volt a funkcionalitás és a design összehangolása: ahogy a színek, a formák, az anyagok merész használatával – egyfajta „atmoszférateremtéssel”  - ellensúlyozni lehet a térbeli hátrányokat. Nagyon ritka a tökéletes ingatlan. Ezért itt számomra a nagy nyitott tér, a látszó betongerendák, az ipari feeling volt az, amit markánsan ki lehetett emelni, rájuk helyezve a hangsúlyt a csekély nappali fénnyel szemben. Így, amikor New Yorkból, vagy Berlinből érkeznek vendégeim, leesik az álluk a pesti bunkerloftban! Szeretem, ha munkáimmal arra inspirálok másokat, hogy nyitott szemmel minél több lehetőséget fedezzenek fel egy térben. Sok kivitelezési tanácsot adok, sőt konkrét bútorterveket készítek azoknak, akik hasonló lakásprojektekben gondolkodnak."

-Milyen egyedi megoldások, milyen stílusú berendezés illik egy bunkerloftba? A lakás ihlette első, saját tervezésű indusztriális bútoraidat, vagy épp a már kész bútorokhoz alakult a lakás?

"-Az indusztriális hangulatú, funkcionális jellegnek kell dominálnia, némi luxussal kiegészítve, mediterrán színekkel oldva és könnyed játékossággal megspékelve. Ezek arányos mixeléséből nagyon inspiráló, jó tér születhet! Már több elkészült bútorom várta évek óta a valódi helyét, de aztán itt, a bemutatótérnek is alkalmas lakásban felgyorsultak az események és azóta sok minden születik folyamatosan."

 -Mi a Tölgyfadesign bútorgyártó manufaktúra legfőbb ismérve, miben különböznek darabjai más fabútoroktól? Milyen munkákat vállaltok legszívesebben?

"-Legfőképpen exkluzív keményfával dolgozunk: tölggyel és dióval, valamint gőzölt akáccal.  Ezeknek a felületkezelése sem átlagos, az általunk alkalmazott lakkokat és olajokat kevesen használják. A fa eredeti textúrájának megőrzésére törekszünk. Ezért a repedések és a csomók jó barátaink!"

Nincs semmiféle pác, nincs fényes lakk. A tölgyből, dióból készült bútorainkhoz fémet használunk mindenféle felületkezeléssel - csiszolva, flexelve, savazva. Ahol lehet, bevetjük a designbetont is. Ebből az intenzív, sajátos hármasból adódik össze bútoraink markáns megjelenése. Csak egyedi darabokat készítünk, leginkább saját terveink, elképzeléseink alapján.

De szeretjük a megrendelők által támasztott kihívásokat: amikor közösen lelkendezhetünk az eredményen, akár egyetlen kisbútor vagy egy komplex berendezés esetében. Inspirál minket a kortárs design, melyben a bútor is egy művészeti alkotás lehet.

-Mi a kedvenc helyed és bútorod az egyterű stúdiótokban?

"-A relaxálásra és koncentrálásra is egyszerre alkalmas tölgyhinta, valamint a betonba öltöztetett kávéfőzőnk, mely elnyerte a hazai Beton Fesztivál közönségdíját."

 Lakásbemutató cikkem a Széplak magazin téli számában található nyomtatásban, melyet még február végéig elérsz a standokon. Ha követed a Vizitkártyát, nem maradsz le a következő otthonkalandról!

Kilim&hegedű

Vendégségben Raab Rózsa és Lakatos László patakparti házában, ahol a készítésre váró hegedűknél csak a tarka kilimek száma a nagyobb. De hogy kerül a szövőszék a kertbe és miként találnak a csodás gobelinek a hozzájuk illő bőrtáskákra?

Kérdéseinkre vendéglátónk Rózsa, a szövés művésze válaszol, aki a fél nappalit elfoglaló szövőszékével nemrég még a nyüzsgő city közepén élt, mint edzett városlakó. Ám mióta rátalált álmai kockaházára, semmiért sem cserélné el a vidéki élet nyugalmát.  

Milyen életmódra leltetek Zebegényben? Hogy alakítottál stílusos otthont egy retró épületből?

„-A Dunakanyarban tett kirándulások során szerettünk bele a folyó menti „nagy kertbe”, a börzsönyi erdők friss levegőjébe… ugyanakkor megtetszett a művészekkel teli község társasági- és kultúrális élete, mely számunkra felülmúlja a városi pezsgést. Hatvanas évekbeli házunkat - mely a malompatak partján, árnyas kertben áll – rekordidő alatt alakítottuk saját igényeinkre. 

Ám a teljes komfortosítás, a falbontások és burkolatcserék előtt két hónapig csak belülről figyeltük a házat, kiismerve miliőjét. Így könnyen eldőlt, mi marad az eredeti hangulatból: a kályhák, a cementlapok és a nyílászárók, melyek külsejét bohém-türkízzel vadítottunk meg, zebegényi hagyományok szerint. Hátra van még a kertrendezés és a pillanat, hogy jövő nyáron a patak partjára települjek ki szövőszékemmel…

-Miért fontos számodra, hogy a keleti kilimek és a saját szőtteseid részesei legyenek az enteriőrjeidnek?

Vonzódásom a keleti szőnyegek felé több évtizedes múltú. Nem csak a teret, de a szívet is melegítik, színvilágukkal és kódrendszerükkel folyton üzennek, inspirálnak. Tizenöt éve vagyok a „Kilim a nomád szőnyeg” állandó munkatársa, így szinte természetes, hogy az üzletből rendszeresen hazakísérnek a szebbnél szebb darabok. Rengeteget tanultam a hozzáértő tulajdonosoktól, akik a kereskedés mellett komolyan foglalkoznak e távoli kultúrával. Az sem véletlen, hogy saját munkáimban is felismerhetők az egyes motívumok, tónusok…

-Hogy él két alkotó ember egy fedél alatt? Bemutatnád hangszerkészítő párod munkáját?

László szabadkai magyarként, a balkáni háború idején költözött az anyaországba. Még gyerekkorában esett szerelembe a vonós hangszerekkel, Dudás Lajos mestertől tanulva a hangszerépítést. Műhelyének kilincsét egymás kezébe adják az Operaház, a Zeneakadémia, a Filharmónia művészei. 

A hegedűk és brácsák készítésén-javításán túl speciális barokk vonóját a londoni zeneakadémián használják. Omar Bashír, Nikola Parov és Rácz József mellett Lajkó Félix is gyakran megfordul itt hangszereivel, a régi barátság kapcsán. De gyakran érkeznek zeneiskolás tanítványok a hangszertörténelmet és a barokk zenét mélyen értő mesterükhöz. Csakúgy, mint a szőni tanuló fiatalok hozzám! Gyakori a nagy forgalom, a két műhely mégis békésen megfér a házban. 

-Mi inspirálta a szövést, majd az „Etnomád” márka ötletét, a szőttessel kombinált bőrtáskákat? Mi a munkamegosztás Erikával, alkotótársaddal?

Főszabász édesanyám öröksége, a „Téka” néprajzi táborokban szőtt tarisznyáim, a kisképző textilszakos évei és Örsy Zsuzsa gobelinművész mesterem mind-mind hozzáadott szakmai fejlődésemhez. S mivel mindig is izgatott a divatba oltott művészet, szövéseimet öltözék- kiegészítőkbe álmodtam. 

Tizenkét éve dolgozom Krieser Erika bőrműves alkotótársammal. Magas minőségű bőrkölteményei szépen rímelnek szövéseimmel. Kezdetektől együtt tervezünk: ő a formafelelős és én a minták mestere. Táskáink Európa mellett Amerikába, sőt Japánba is eljutottak már.    

-Mi a legfőbb ismérve az Etnomádnak? Hol találni rájuk és az alkotókra?

Idén a Várkertbazár és a budai B32 galéria adventi iparművész vásáraiban is jelen vagyunk, ahol régi és új rajongók várják a találkozást velünk. 

Ők már beleszerettek a modern táskáinkba rejtett ősi mintakincsbe, a természetes anyagokba, az izgalmas textúrákba, a nomád törzsi művészetből merített kiegészítőinkbe! Több hónapos megfeszített munka után nincs is ünnepibb érzés ennél!

Legújabb Vizitkártya művészportrém a Széplak magazin téli lapszámában találjátok, nyomtatásban.

Aki követi a Vizitkártya oldalát, máris készülhet a legújabb otthonkalandra!