Zalai nyár

A századfordulós zalai kúria néhai éléstárából néhány hónap alatt csinos lakrészt alakítottak ki az értékmentő tulajdonosok. Akik nem csak a belsőépítészeti terveket, de a régi bútorok felújítását sem bízták másra.

Az öreg, tornácos épület ajtajánál stílusos dekoráció fogadja a bútorfestő workshopra érkezőket, Viktória és Gábor közös bútormentő alkalmaikon. Akik hatévnyi zalai életük alatt több száz négyzetméternyi régi épületet mentettek meg az enyészettől. Birtokukon járva három cikkembe fért el mindaz, amit megteremtettek e tájban....

Ízléssel és saját erőből felújított otthonuk - mely a falu egykori jegyzőjének háza, majd postahivatal is volt - az öt fős família kényelmét és igényeit szolgálja, (a cikket házukról itt találod) míg a hatalmas telken, a házuk melletti tornácos épületben zajlik a bútorfestés (cikk a műhelyről itt). 

Legújabb felújításuk e régi kúria konyhájának és kamrájának vendég-lakrésszé alakítása, melyet röpke két hónap alatt kiviteleztek saját terveik alapján.

Az egész apartman teljes gépészeti-elektromos felújításon esett át, míg a vakolattól megszabadított bazaltkő felületek nem csak rusztikus látványelemek, de a falak természetes szellőzését is szolgálják. A látványos gerendázat és padlásfeljáró viszont eredeti szépségében maradt, homokfúvással letisztítva. Mellé jól illenek az az egyterű háló-nappali újrafogalmazott antik bútorai.

Itt a berendezés visszafogott hagymavirág-zöld tónust kapott, mely a domináns hajópadlóhoz és a tarka textíliákhoz is illeszkedik. Az ottomán jellegű kanapé, a hozzá tartozó asztal teljes mértékben a házigazda munkája, ahogy a beltéri ajtókból ácsolt ágyat is maga kivitelezte. A padlástérbe igyekvő lépcsőszerkezet egy random házi kiskönyvtár is egyben, a lépcsőfokokon kedvenc könyveik, alattuk olvasókuckó található.

A konyha nagy füstölő-kéménye köré vízteres, zárt tűzterű kandallót építettek, mellé az újrafestett ónémet étkezőt skandináv beépített bútor és tarka zalakerámia keretezi.

 A fürdőszoba kádja is újrafényezett eredeti darab, melyhez stílusos választás a varrógépasztalon pihenő mosdó és a restaurált ónémet tükör.

 A szakértelemmel és jó ízléssel életre keltett bútoraik láttán egyre többen keresik Gáborék munkáit és öntevékeny foglalkozásait e zalai kis falucskában. A közös alkotás alatti beszélgetésekből kiderül, hogy a településmérnökként diplomázott Viktória és a faipari mérnöknek tanult, egykor hivatásos katonatiszt  Gábor az ország egyik távoli városából, egy komoly életváltás nyomán érkezett ide. Így nem csak saját kézműves lekvárjaikból, de bátorságból és kitartásból is vihetnek muníciót az apartmanból távozó vendégek, akik kézügyességben is gazdagodnak a zalai nyaralás alatt. Sőt, akinek kedve van a végleges maradáshoz, most meg is vásárolhatja a birtokot. Érdeklődni a blog emailjén és a vizitkártya face oldalon, üzenetben lehet.

Ez a cikk nyomtatásban a Széplak nyári lapszámában olvasható, melyet szeptemberig találsz a standokon. Ne maradj le a következő cikkről, kövesd a Vizitkártyát!

Felébresztett Bagolyvár

-„Sikeres pályázatok, álmatlan éjszakák, feleségem végtelen türelme és néhány sorsszerű történés a saját múltamból… Ezek segítettek hozzá a hét éve megkezdett és talán soha véget nem érő kalandnak, amit mi zirci Bagolyvár-projektnek hívunk!” – emlékszik vissza a kezdetekre Márkus Gábor építész, miközben az őszi Bakony délutáni fényeit élvezzük a kertre néző teraszon.

A konyhából megérkezik a meleg túrós rétes, mely talán akkor is a ház specialitása lehetett, amikor az ezerkilencszázas években „Nagy vendéglő”néven működött a hely. Azokra az időkre élénken emlékezett Baba néni a harmadik szomszédból, hisz a tulajdonos saját nagyapja volt.

 

Ő, a kisváros későbbi könyvtárosa is szívből szurkolt az újkori renoválás sikerének, a hányattatott sorsú épület újjáélesztésének. De Gáborék akkurátus kutatómunkáját segítette Zirc jó néhány felelős honpolgára, a múzeum igazgatótól a helytörténészen át az éjszakás rendőrökig, utóbbiak az építőanyagokat őrizve. Az előkerült muzeális iratokból és fotográfiákból lassan kirajzolódott maga a történelem… Amit hol aktívan szolgált, hol csendben túlélt a ház, melyet 1723-ban a heinrichaui ciszterci apátság építtetett. 1726-tól 33-ig innen irányították az új monostor és templom felépítését.

    

A rendházból lett „Barokk fogadónak”, majd „Öreg kocsmának” nevezett épület utcai homlokzatát szimmetrikusan két boltíves kapu vette közre. Ezek a lovas kocsik ki-behajtására szolgáltak, hisz itt pihentek meg a Bakonyon áthaladó fuvarosok és utazók, akik állataikat az istállóba köthették, a szállítmány fedél alatt maradt, míg ők kosztot és kvártélyt kaptak. Egészen 1946-ig, az államosításig tartott ez a békebeli funkció, melynek hangulatát és az épület elveszített jellegét kívánta visszaállítani Gábor és tervező-kivitelező csapata. Talán a műgyűjtő nagyapa szellemi hagyatékából, a piarista iskolai évek emlékéből, vagy az értékmentő szakmai elhivatottságból lett „szívbéli ügy” a tervezőasztalon heverő vázlatokból. Majd amikor Orsi, a feleség számára is kiderült, hogy az újabb megbízás nem más, mint a saját bagolyváruk (a fogadó népies „zirci neve”), felgyorsultak az események…

Az első kapavágás után öt évvel, a modernkori sietős fuvarosokat és átutazókat ismét megállásra csábítja az impozáns épület. Mely az ország egyetlen, korhű módon újjáépített - és díjazott - barokk tetőterével, az idén elnyert „Baumit: év műemlék homlokzata” díjjal, a példásan restaurált boltíves iker-kapuival újra emblematikus dísze a városnak.

Odabent, az ódon gerendákból ácsolt asztalok mellett illatos kemencés étkek várnak, saját fűszerkertből ízesítve. Hozzá az italok a kerti gyümölcsökből készülnek, ahogy az összes alapanyag is helyi termelőktől érkezik. Nehéz innen továbbállni… így a legtöbb vendég éjszakára is itt marad a nyáron is üdítően hűvös tájban. 

Van, aki sátorhelyet néz a szépen ápolt kertben és van, aki az autentikus mongol jurtákat választja… Ezt a szállást főleg a kiránduló gyerekcsoportok kedvelik, míg a kényelmes felnőttek az egykori melléképületből varázsolt vendégszobákban laknak, rusztikus kőfalak és antik bútorok között. Majd napközben a fedett közösségi tereket, a játszóvárat, a ligetes kertet és a szintén díjnyertes modern fürdőházat járják körül, melynek látszóbeton elemeit és dombor-díszeit egyedileg zsaluzták-öntötték, Gábor és építésztársa, Remport-Sas Csilla tervei szerint.

 – „Ilyen az, amikor kihívást keres a játékos építész…”- jegyzi meg halkan Orsi, az öt gyermekes feleség, civilben angoltanár és minden ötletben tettestárs. Majd közösen megnézzük az új fűszerszárító terveit.

Október-novemberi Vizitkártya cikkem a Széplak magazinban olvasható:

Ha csatlakozol a Vizitkártya közösséghez, nem maradsz le a következő kalandról sem! Köszönjük a megosztást!  

Hely: www.bagolyvarfogado.hu   

építészet: www.mgepitesz.hu

infók: www.zirc.hu

homlokzat: www.baumit.hu        

Luca szobái

Nagyjából száznegyven házból állt akkor Feketeerdő, amikor Csőrés Balázs és párja Tücsi, mint első modernkori bebírók megérkeztek a faluba. 

Faluszéli lakók révén telküket évekig a vadnyulakkal, fácánokkal, őzekkel - mint rendszeresen áthaladó jövevényekkel - osztották meg, majd előrelátó módon a szomszédos telket is megvásárolták a rajta lévő romos, egykori kisnemesi épülettel. A házat a nagyszülőkkel bővült  közös családi élet helyszínének szánták, így Luca lányuk születése után neki is láttak a felújításnak. 

A szobák megújultak, a régi pala helyére cserép került, fedett tornácot húztak a hosszanti fal elé. Belül komfortossá, kívül rusztikussá vált az egész ház. A szomszédos öreg istállóból egy hangulatos, részben nyitott közösségi tér alakult, nyári konyhával, formabontó bárpulttal, óriási kandallóval felszerelve. Itt kaptak helyet Balázs antik bútor-és tárgygyűjteményei is, melyek egy része azonnal használatba került, mások még restaurálásra várnak.

 A két kisebb gyerkőc már ebbe a romantikusan bohém, „magyarba oltott mediterrán” miliőbe született bele, melynek hangulatát az olasz és francia utazós élményeikből adaptálták a szigetközi táj keretei közé. Balázsék mindvégig aktívan részt vettek a stégekkel körített kerti tórendszer és a háromszorosára nőtt telek harmonikus kialakításában és a néhai gazdasági épületek átfogalmazásában is, melyekre egy jó időben jött vidékfejlesztési pályázat kapcsán kerülhetett sor. Ekkor döntötte el a család, hogy a biztos munkahelyeket a kissé rizikós szabad életre cserélve, munkanapjukat 25 órára bővítve, a nagymamából konyhamestert képezve, a zárt birtokból nyitott udvart alakítva végleg a maguk urai lesznek. Vidéki szálláshelyet és vendéglátást kínáló birtokuknak a "Luca háza" nevet választották, nem véletlenül.

Az azóta eltelt években a kis Lucából – a legelső elkészült szoba névadójából - turizmust tanuló egyetemista lett. A fürdőtó öntisztuló vízében otthonra találtak a vadkacsák és az aranyhalak, a náderdőbe nyújtózó deszkapalló-sétányt benőtték a folyondárok. Mintha a környező hansági táj  lélegző makettjében sétálgatna a városi vendég... Majd a háziasszony kaktuszgyűjteményét megcsodálva, a háziúr híresen finom gulyáslevesét és Anci mama ízes süteményei elköltve a telek legvégébe, egy online-mentes délutáni pihenőre vonul.

Az indákkal szőtt pergola alatt a nyughatatlan házigazda legújabb alkotása a „pajta- glamping” rejtőzik. Tavaly még kerti szerszámok teleltek itt, amikor Balázs az ács-asztalos barátjával hozzáfogott az errefelé még sosem létezett műfaj, a „glamúros camping” megteremtéséhez.

A sajátos építmény acélhuzalokkal merevített, nyárfa gerendázatú szobáit avittos perzsaszőnyegek bélelik. A rézcsövekben vonuló kábelek és ipari kapcsolók között szebb napokat megélt plüsskanapék, enyészettől megmenekült thonettek adják a berendezést. 

A high-tech fürdőszoba és a tanyasi teakonyha ugyanúgy elérhető a baldachinos deszkaágyból, mint a fafűtéses vaskályha és a síkképernyős ledtévé. Az óriás üvegtáblákon beköszön a természet, a szerenádot a kabócák húzzák...

Tavaszi vizitem teljes terjedelemben a Széplak április-májusi lapszámában található, melyet már ONLINE is lapozhattok! 

Várok minden olvasót a Vizitkártya közösségébe, mert hamarosan indulunk a következő otthonba, kalandra. Köszi a megosztást, ugye velem tartotok?