Egy régi épületnek
visszaadni az „önbecsülését”, a kommerszből egyedit formálni: nagyon jó
elfoglaltság! S, ha a megújult enteriőrökben a házigazda saját
alkotásai is otthonra találnak, az külön öröm. Egy szubjektív építési napló következik a háztulajdonos, Bódi Erzsébet vasszobrász tollából.
Amit
nem akarsz, azt megkapod
„Nyaraló
vásárlásunk története úgy kezdődött, hogy sosem akartunk víkendházat!Számba
vettük birtoklásának rengeteg hátrányát: fenntartási költség, folyamatos törődés,
ha van kedvünk hozzá,
ha nincs. És egyszer csak mintha kihagyott volna az
emlékezetünk, mikor szokásomhoz hűen elkezdtem nézegetni a hirdetéseket és megláttam
e régi nyaraló fotóit. A középső fiam
javasolta, hogy, ha megnézzük, vigyünk
foglalót! Nagyfiam felajánlotta, hogy velünk jön, a legkisebb pedig ránk bízta
a döntést. Ennyi hátszéllel felhívtam a tulajdonost. Másnap megláttam a tipikus szocreál kockaházat a kert közepén elhanyagoltan…s tudtam hogy ez kell, bár még nem
láttam belülről!
Ha
építkezel, kalandor vagy
Eljött
az én időm, elkezdhettem a felújítást. Télen cseréltük a palát cserépre, ez volt a
felújítás első napja. A szomszéd utcából jött egy állandó lakos, aki látta,
hogy télvíz idején bontják a házat. Bizalmatlan volt, nem nagyon hitte, hogy
normálisak vagyunk. A szerencse mellénk állt, egy hét alatt új héja lett a
tetőnek. Már ekkor sokkal büszkébben állt a telek közepén a ház! Úgy döntöttünk, hogy mindent megtartunk, ami
minőségileg jó, vagy felújítható. A retrót különösebben nem kedvelem, de az
újrahasznosítást igen. Így maradtak a fa ablakok, ajtók, a fa redőny, a tölgy parketta, a cement
járólapok, a fagerendák.
A
csönd, ami élvezhető
Januárban
kezdtük a felújítást és április végén már kulcsot adtunk a gyerekeknek. Május
végére teljesen befejeződött a munka, már a külső helyiségek – a két terasz -
is teljes pompájukban álltak.
A
földszinten a nappali és konyha egy térben kapott helyet, mellette még két
háló, fürdő és vendég mellékhelyiség lett. A fűtés kialakítása
is jó döntés volt, télen is jövünk. A havas balatoni táj és a csönd nagyon
élvezhető!
Otthonos, de mégis friss: az izgalmas enteriőr
Nem
akartuk a lakóházunkban megunt cuccokkal telerakni. Nem akartunk a legutóbbi
divat szerinti környezetet kialakítani, nem is illene a házhoz. Akartuk viszont,
hogy érvényesüljenek az eddigi életünk során kialakított preferenciáink. Minél
több egyedi tárgy, olyanok amiről látszik hogy időt és figyelmet fordított rá
az alkotójuk, még akkor is ha egy kicsit szubjektív lett a végeredmény.
Természetes
anyagok domináljanak. Szeretjük a fát, a követ, az üveget, a vásznat, a
gyapjút. A ma divatos és praktikus betont is elfogadjuk építő elemként és
használati tárgyként egyaránt, de ne legyen sok belőle, az már rideg. Úgy gondolom, ha szép egy tárgy, megtalálja a
helyét, s ezzel a hittel viszonylag
könnyű volt a berendezés összeállítása. Néhány kedvenc szobromat is átköltöztettem,
szeretem a közelségüket. Lassan összeállt a kép. A legkisebb fiam mondta
mostanában „Anya, megtelt a nyaraló!”, s én tudom, hogy igaza van!"
Házbemutató cikkem nyomtatásban és egészében az őszi Széplak magazinban olvasható. Kattanj rá a vizitkártya oldalra és gyere a következő otthonkalandra! Köszi a megosztást!