Balaton anno

A délkeletre tájolt hosszúkás épület előtt mély völgy terül el szelíd szőlőskertekkel, melyeket a Felsőőrsre vezető út vonala zár le. Hogy meredek utcácskákkal folytatódjon lefelé, egészen az Ördög-árokig, melyben esős idő folyamán víz is csordogál. Innen fokozatosan emelkedik a Káptalani domb (a hajdani Káptalan erdeje) hatalmas fákkal és közöttük megbúvó sok-sok nyaralóval.  Hosszan elnyúló kontúrjával berajzolja magát a Balaton víztükrébe. A legenda szerint, a híres bakonyi betyár Savanyú Jóska is borozgatott ebben a pincében, mely két részből állt: a belső borospincéből és a szabadkéményű tűzhellyel ellátott előtérből. Később az 1900-as években kiegészült még konyhával, szobával és istállóval.

Jelenlegi tulajdonosa, Fekti Vera festőművész és férje 1979-ben vették meg a házat és így emlékeznek az elmúlt 35 évre:

-„Merész vállalkozás volt belevágni a szinte teljesen felújítandó ház megvételébe, de a csodálatos látvány megfogott bennünket.  Nem csoda, hogy még ma is tart a felújítás: az istállót egybenyitottuk, új vakolatok, vörösfenyő gerendás mennyezet csiszolása, ajtócsere, padlóburkolatok, vízvezeték, fürdőszoba, kertépítés, tereprendezés, stb. Évről évre mindig csak egy részlet. A család, a barátok és mi magunk végeztük a munkát. A ház berendezése hasonló „ütemben” készült: telerakva piacról és kéz alól kiselejtezett régiségekkel: tejesköcsögtől a falióráig…”

A hegyoldalba kapaszkodó teraszos kertből, a teraszon üldögélve valósággal rabul ejt a tó látványa, mely napszakonként más ruhát ölt és mindig új alkotásra késztet.  Ide gyökerezik Fekti Vera festészete, itt készülnek folytonosan azok a balatoni akvarellek, melyek veszprémi, székesfehérvári galériákban és tárlatokon lárhatók.  Olajfestményei témáját a vidéki gyerekkorból, régi családi fotókból, képeslapokból meríti, bennük a fényképezés elemei, a korai fotográfiák is tetten érhetők. A kopott, karcolt felületek, az öreg színek – a szépia-barna, az indigókék - szerepelnek azokon a képein, melyeken az elszakított múltat próbálja megőrizni az örökifjú rajztanárnő, s szinte maga is elvegyül az akkori járókelők, fürdőzők, fényképezkedők között.

Mostanában a régi balatoni fürdőéletet dolgozza fel : a fából készült fürdőházakkal, légsátrakkal, melyeket már csak korabeli képeslapokról láthatunk.

S épp ezt a békebeli és szerethető Balaton-felvidéki parasztpolgári hangulatot Igyekeztek megőrizni régi-új otthonukban. Júniusi cikkem az Otthon&kert magazinban, ha tetszik, vidd a hírét! Vera festményeiről érdeklődj itt, a blog emailjén.