Ketten a varázskertben

Piliscsaba kertvárosában, egy jól kitalált vadregényes kertben, egymástól néhány lépésre lakik a két szomszéd.  Munkájuk, otthonuk, életük különbözik, de vágyaik, érzékeik hasonlónak tűnnek…

-„Mintha akvarellel festenék, víz nélkül…”- magyarázza különleges képeinek technikáját Toll Tünde, miközben az egymásra rétegződő vékony selyem-és gyapjúszálak valóban átszínezik egymást. S mire a természetes kusza puhaságból kirajzolódik a várt minta – legyen az absztrakt vagy figurális motívum - már készen áll az üveglap, mint áttetsző prés. Majd a fixált kép a színdinamika, a formavilág szerint különböző otthonok szobáiba kerül, Tünde által épp oda tervezve… De lehet belőle dekoratív betét ablakok, ajtók, paravánok üvegtáblái közé zárva, vagy akár egy lemezborító a Misztrál együttes Álomkófic című aranyalbumán…  

A nálunk még szinte ismeretlen műfajt osztrák, német, olasz nyelvterületen már sokan kedvelik, amerre Tünde 2oo4-óta rendszeresen rendezi kiállításait. Még Bécsben végzett Waldorf tanárként, művészet-és mozgásterapeutaként dolgozva készítette első gyapjúképét kisfia, Álmos részére, majd beleásta magát az intuitív képalkotásba, a gyapjú természetébe, a színek pszichológiájába. Azóta rendületlenül készíti préselt textilképeit üvegfalú műhelygarzonjában, ahol az asztalát ellepő színpompás gyapjúhalmoknál már csak a panoráma szebb... 

Premier-plánban látszik innen a vihar és a napsütés, a Pilis erdős dombjai és a maga építette teraszos kert, melynek sziklaköveit Európa több országából cipelte haza a háziasszony…  Tíz évig készült az aprócska nyaralóból felépített látványos üvegház, melynek földszinti „rókalyukját” a már felnőtt fiú birtokolja, míg a deszkapadlós fahídon át az anya kicsi, de annál színesebb lakásába jutunk. 

Erről a magaslatról prímán szemmel tartható a szomszédos kert is, melynek lakóját Zitát, maga Tünde csábította ide a fővárosból, s mely varázsos liget azóta folytonos testi-lelki inspirációt, társasági életet, örök barátságot nyújt a két kreatív szomszédnak.

-„Ha látni szeretném a kertem, átmegyek a szomszédba!” – mesél derűsen a szomszédság előnyös oldaláról Kolozsvári Zita, a közgazdászból lett kerttervező.  Amikor tízenöt éve , Tünde hívására a Klotildliget árnyas fái alá, a növényekről elnevezett utcái közé költözött, még egészen máshogy nézett ki a terület és benne a lepukkant nyaralóépület is. Majd Zita kézbe véve saját sorsát, édeni miliőt teremtett a sziklás teraszokkal, kanyargós utakkal, tavacskákkal és szökőkúttal, honos és egzotikus növényekkel kialakított kertben. Mindez bárki számára tavasztól késő őszig megtekinthető a „nyitott kert” napjain, melyen különleges alkalmi kiállításokat, plan-air festészeti bemutatót, zenei koncerteket, velős beszélgetéseket szervez a háziasszony, a természet kimeríthetetlen témája köré.

A földszintes szocreál vityilló is ebből a végtelen energiából alakult át bájosan lakályos otthonná és teraszos- verandás munkahellyé. Melynek ablakain bekandikálnak a zöld lombok és bekanyarognak a borostyánok. A komplett tetőcsere, a hőszigetelés, a gépészeti felújítás után a számtalan helyről és korszakból érkező bútorok és dísztárgyak is megtalálták helyüket az eklektikus hangulatú térben.

Hozzájuk jól illenek Tünde gyapjúképei, amik faliképek és bútorajtó-betétek formájában díszítik a házat, s melyekért cserébe palántát, facsemetét, díszcserjét kapott a szomszéd. Mert egy jól sikerült kertben, a lágyszárúak, évelők és egynyáriak között örökzöld barátságok is teremhetnek.

Tavaszváró Vizitkártyámat a febr-márciusi Széplak magazinban találjátok. Gyertek a Vizitkártya közösségbe, hogy értesüljetek a következő otthon-kalandról! Köszi a megosztást!