Bringások a Bárban

A nyári nap kora délutánján kiránduló iskolások, túrázásban megfáradt családok lepik el a helyszínt. Kerékpárjukat a kerekes kúthoz támasztva lerogynak a kerti asztalokhoz és hamarosan rávetik magukat a hely specialitásaira. A parányi konyhában a főnökasszony és Betti, a hűséges helybéli segéderő sürög-forog, készülnek a pecsenyezsíros- és kőrözöttes kenyerek, a mentás-citromos bodzaszörpök. Közben megérkezik az úri közönség, miután okostelefonon egyeztettek a padlizsánkrém elkészültéről. Közeli nyaralóikból kerekeznek  át hétvégenként, hogy itt, Zsuzsa néni műintézményében nem csak a finom ízeket, hanem a szép kilátást és a baráti beszélgetéseket is élvezhessék…

S bár nem ismerik az örökifjú vendéglátójuk történetét, ugyanazt a békebeli hangulatot, határtalan nyugalmat találják a kertjében, mint ami tizenöt éve ide vonzotta Somlyódy Zsuzsát és családját. Júliusi vizitkártya cikkem egy bohém ötletből született társasági helyről, melyet már nem csak a vidéken kerekezők ismernek: Köveskál, KerékBár…

A teljes cikket itt olvashatod, ahogy az a LAKÁSKULTÚRA MAGAZINBAN megjelent 2O13-ban: https://issuu.com/vizitkartya/docs/kerekbar    
Olvasd, add tovább, látogasd meg! És csatlakozz a vizitkártya közösséghez!