2014. márc. 27.

Törékeny emlékeink és a művész, aki megőrzi számunkra őket

Alaposan megnehezítem saját dolgomat, de sajnos még ékszerek ügyében is csak az egyedit szeretem... Nem sznobság ez, inkább makacs ragaszkodás a személyes üzenetet hordozó, a művész kéznyomát viselő tárgyakhoz, melyekben nem a drága anyag a fontos, hanem az a "rejtjeles érték", amit viselőjüknek jelentenek.. Nem csoda hát, ha már évekkel ezelőtt teljesen rákattantam Szász Károly iparművész elképesztően szépséges ékszereire, amikből sikerült felhalmoznom egy kis ládikára való mennyiséget. Adtam már ajándékba, vittem már külföldre őket, kérték már kölcsön tőlem: a sikerük minden helyzetben és mindenkinél osztatlan...





 A porcelán- és üvegdarabkákból született ékességek mindegyike egy megismételhetetlen kompozíció, ami ráadásul külön történetet is hordoz. Található köztük antik porcelán étkészletből, templomi ólomüvegekből, régi bélyegekből, keleti emléktárgyak szilánkjaiból született darab, melyeket a művész aprólékos technikával csiszol-ötvöz-présel-önt-hőkezel "egy testbe", hogy az medál, karkötő, övcsat, bross vagy épp díszes táska formájában öltöztesse tulajdonosát. Károly műhelyébe élmény a látogatás - gyakran meg is teszem -, de már a honlapját olvasva is kiderül, hogy a fiatal művész komoly elhivatottsággal kutatja a keze ügyébe kerülő kincsek múltját, miközben töretlenül keresi munkáiban a megújulás formáit és technikáit.


Legfrissebb kollekcióit - a "csipkepengő" ékszereket, - most egy belvárosi alkalmi galériában mutatja be, ahol a saját tervezésű vitrinjeiben helyet kapnak az antik ólomüvegből készült ékszerei, a cizellált díszítésű szemüveg keretei és saját parfümje is. A Bp. V.ker. Galamb u. 6-ban, április 3-ig nyitva tartó random-üzletben divatbemutatót, kedvezményes vásárlást és nyeremény sorsolást is rendeznek a házigazda designerek és divattervezők - Csermák Dóra, az "1975" és a "Wildpastel" alkotói társulás - így mindenképp ajánlatos figyelni a programjaikat és benyitni hozzájuk!











Így tettem én is, mikor a hétvégén kis családommal meglátogattam őket. Hogy a baráti vizitből és a tudósítási szándékból hogyan lettem a főnyeremény nyertese, arról Isten bizony, csak az égiek tehetnek. Én mindössze egy apró cetlit dobtam a kosárba... De egyszer mindenki nyerhet, nem? Pláne, ha aznap épp szülinapja van...:))


  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése