Koszorúd rendben?

- Anyu, ugye koszorúnk rendben? - üzent rám a gyerek a messengeren...
Élő lelkiismeretem ő, aki már félig-meddig külön élve, száznegyven kilométer távolságból is bármikor képes gyengéd csapást mérni női szerepeimre. Tehát már megint nem vagyok mintaanyu, aki miközben mos, főz, virítja a lóvét és lépést tart a világgal, nem felejti el karácsonyi dekorba borítani a házat, még advent előtt...
Oltári szerencsém, hogy a tavalyi koszorúnk szavatossága - némi fakulás ellenére - még kitart, mindössze kis fazonigazgatás után kiált, melyet dekoratőri emlékeimmel gyorsan eszközlök.

Az elmúlt évem decemberi cikke ugyanis Somogyi Edináról, a Naftalin művek koszorúkészítőjéről szólt, akitől egyrészt bőven feltankoltam nyersanyagból, ugyanakkor Ti is rendelhettek még tőle kész koszorúkat. Íme néhány kép Edina otthonáról és a csodás műremekekről, IDE KATTINTVA pedig a cikk olvasható.

Ha kimaradt volna életemből Edina, egészen biztos, hogy Szántó Ági virágkötőhöz fordulnék koszorú-ügyben. Meg sem állnék a Vörösmarty tér adventi vásárában tündöklő standjáig, ahol kedvemre válogatnék eszméletlen szép karácsonyi dekorjai közül.
Ági a természetesség híve: saját termesztésű levenduláiból dolgozik, koszorúin semmi csicsa, csak az erdő-mező szárított növényei és apró termései, fűzve-kötve... Sőt, még illatozó teáit is vihetjük ajándékba melléjük.

Standjai télen és nyáron, Budapesttől Kapolcson át Káptalantótiig élményszámba mennek, messziről megismerem őket. Minden évben megbeszélem a riportot vele, de mire észbe kapok, már rohan levendulát szüretelni, vagy akárhova... De ti most karácsonyig megtaláljátok a téren:

Amikor még gyakorló kisgyermekes voltam és jobban elviseltem a szülőtársakat, gyakran jártunk kézműves foglalkozásokra, amit ma workshopnak hívnak. Később már saját konyhaszigetemen is rendeztünk random barkácstábort, mert a kölykekkel együtt alkotni a legjobb mulatság, amennyiben befogjuk őket takarítani!

Tehát aki nem a készen vett termékek híve, inkább a maga teremtette világra vágyik, menjen el a budaörsi Majorba, ahol már túl vannak egy mézeskalács sütésen és egy dekor-délutánon, melyet december elsején megismételnek az Airika társaságában. Gyorsan jelentkezzetek rá, ITT, A MEGHÍVÓBAN! :

Gerzsenyi Andrásról és Mariannról, a kultúrkávézó négy gyermekes építész tulajdonosairól idén olvashattatok a vizitkártyán, aki lemaradt, IDE KATTINTVA pótolhatja:

Ahogy ismerem őket, decemberre még jó néhány, hangulatos, ízletes adventi programmal lepik meg a látogatókat, miközben naponta változó menűvel és újhullámos kávéikkal is készülnek.

Élményekkel teli készülődést Mindnyájatoknak, miközben megosztjátok ezt a posztot és olvassátok a Vizitkártyát!

Minigarzon megszépül

A fiatal tulajdonosok elsősorban a kedvező lokáció és vételár miatt döntöttek az amúgy erősen lelakott garzon megvásárlása mellett. Első önálló lakásként elegendőnek találták a mindössze 23 m2 alapterületet, melynek nagyját a napfényes, fekvőgalériával ellátott szoba foglalta el. Emellett az előszobából nyíló zuhanyzós fürdőszoba és egy főzőfülke is helyet kapott a zsebkendőnyi területen. Azt azonban már az első megtekintéskor elhatározták, hogy alaposan változtatnak az enteriőrökön: megnövelve ezzel a térérzetet és megszűntetve a szűkös, dobozszerű hatást.

A feladatra engem, mint lakberendezési szakírót kértek fel, hisz cikkeim között már több, saját tervezésű és kivitelezésű otthon is megjelent. Valójában az egész írói vonal az egykori dekoratőri-és enteriőrtervezési évtizedeimből, ill. otthonaim kivitelezéséből nőtte ki magát, de erről majd máskor... Így a saját és a sok száz riportalany tapasztalatain edződve ezúttal is igyekeztem a leggyorsabb és legköltségkímélőbb megoldásokat megtalálni, tudván, hogy általában ezen a két kényes ponton múlik a közös munka sikere.

Ezért az amúgy tűrhető műszaki állapotban lévő kis garzont a teljes szétverés nélkül, de a legszükségesebb elektromos és gépészeti felújításokkal együtt, három szakember segítségével mindössze pár hét alatt megújítottuk.

A lelakott garzon dobozszerű nappaliját pénztárcabarát, ugyanakkor látványos megoldásokkal szinte duplájára növeltük, optikailag. Ebben a neutrális színek, erős kontrasztok, a speciális fedőfestékek és az egész falat beborító dekoratív fotóposzter játszotta a főszerepet, mely szinte kitárja a lakást egy virtuális tájra. A szerkezetileg megerősített, majd átfestett szobai galéria alatt kétszemélyes étkezősarok született, melynek pultja alá hűtőszekrény és polcos tároló is elfér.

A kényelmesebb feljáratot új, masszív létra biztosítja, míg a régi létra kis átalakítással virágtartóként hasznosult. Az asztalt, az írható krétafalat és a lebegő falipolcot a gerendákba kapaszkodó spotlámpák világítják meg. A téglafal-hatású fotótapéta jó kontraszt a hófehér fafelületek mellett. A fotóposzter motívumai, színei a lakás textíliáiban és rizslámpáiban köszönnek vissza. A padlószőnyeg alatt lapuló avitt parkett selyemfényű fedőfestéket kapott, netes inspirációk alapján.

A falatnyi fürdő csempeburkolata lemosható-írható festékréteget kapott, melyet ezüstös piperepolcok és spotlámpák díszítenek. A víztartály és az összes ajtókeret is matt kályhaezüst színű. A világ gyaníthatóan legkisebb és legrondább fürdőszobája így sajátos, egyedi hangulatú lett.

Az előszobába ékelt főzőfülke is teljesen átalakult. A pult alatt mosógép, felette főző-sütő készülék kapott helyet, szagelszívóval. A régi csempeburkolat krétával írható táblafestékkel lett csinosabb, melyhez jól illenek a fekete-fehér terítési kellékek és a konyhai króm kiegészítők, edények. Mindezt jól kiegészítik az élénk narancsszín lakástextíliák.

Képes lakásbemutatóm az októberi Kiskegyed Otthona magazinban jelent meg, aki lemaradt róla, itt a blogon olvashatja és megoszthatja, ha tetszik... 

Technikai kérdéseidet a blog emailjére, vagy a vizitkártya face oldalára várom!   

Enteriőrtervek, művezetés: Böjtös Kinga, Vizitkártya blog  (ugyanitt a kivitelezők is elérhetők)

Inspirációk padlófestésre: Merci-Ancsa lakberendezési-dekorblogja 

Festékek, kellékek beszerzési helye: Sziget festékház

Famunkák: Bakosfa Kft.

Fotóposzter, tapéta: Tapéta e-shop, Praktiker

Felébresztett Bagolyvár

-„Sikeres pályázatok, álmatlan éjszakák, feleségem végtelen türelme és néhány sorsszerű történés a saját múltamból… Ezek segítettek hozzá a hét éve megkezdett és talán soha véget nem érő kalandnak, amit mi zirci Bagolyvár-projektnek hívunk!” – emlékszik vissza a kezdetekre Márkus Gábor építész, miközben az őszi Bakony délutáni fényeit élvezzük a kertre néző teraszon.

A konyhából megérkezik a meleg túrós rétes, mely talán akkor is a ház specialitása lehetett, amikor az ezerkilencszázas években „Nagy vendéglő”néven működött a hely. Azokra az időkre élénken emlékezett Baba néni a harmadik szomszédból, hisz a tulajdonos saját nagyapja volt.

 

Ő, a kisváros későbbi könyvtárosa is szívből szurkolt az újkori renoválás sikerének, a hányattatott sorsú épület újjáélesztésének. De Gáborék akkurátus kutatómunkáját segítette Zirc jó néhány felelős honpolgára, a múzeum igazgatótól a helytörténészen át az éjszakás rendőrökig, utóbbiak az építőanyagokat őrizve. Az előkerült muzeális iratokból és fotográfiákból lassan kirajzolódott maga a történelem… Amit hol aktívan szolgált, hol csendben túlélt a ház, melyet 1723-ban a heinrichaui ciszterci apátság építtetett. 1726-tól 33-ig innen irányították az új monostor és templom felépítését.

    

A rendházból lett „Barokk fogadónak”, majd „Öreg kocsmának” nevezett épület utcai homlokzatát szimmetrikusan két boltíves kapu vette közre. Ezek a lovas kocsik ki-behajtására szolgáltak, hisz itt pihentek meg a Bakonyon áthaladó fuvarosok és utazók, akik állataikat az istállóba köthették, a szállítmány fedél alatt maradt, míg ők kosztot és kvártélyt kaptak. Egészen 1946-ig, az államosításig tartott ez a békebeli funkció, melynek hangulatát és az épület elveszített jellegét kívánta visszaállítani Gábor és tervező-kivitelező csapata. Talán a műgyűjtő nagyapa szellemi hagyatékából, a piarista iskolai évek emlékéből, vagy az értékmentő szakmai elhivatottságból lett „szívbéli ügy” a tervezőasztalon heverő vázlatokból. Majd amikor Orsi, a feleség számára is kiderült, hogy az újabb megbízás nem más, mint a saját bagolyváruk (a fogadó népies „zirci neve”), felgyorsultak az események…

Az első kapavágás után öt évvel, a modernkori sietős fuvarosokat és átutazókat ismét megállásra csábítja az impozáns épület. Mely az ország egyetlen, korhű módon újjáépített - és díjazott - barokk tetőterével, az idén elnyert „Baumit: év műemlék homlokzata” díjjal, a példásan restaurált boltíves iker-kapuival újra emblematikus dísze a városnak.

Odabent, az ódon gerendákból ácsolt asztalok mellett illatos kemencés étkek várnak, saját fűszerkertből ízesítve. Hozzá az italok a kerti gyümölcsökből készülnek, ahogy az összes alapanyag is helyi termelőktől érkezik. Nehéz innen továbbállni… így a legtöbb vendég éjszakára is itt marad a nyáron is üdítően hűvös tájban. 

Van, aki sátorhelyet néz a szépen ápolt kertben és van, aki az autentikus mongol jurtákat választja… Ezt a szállást főleg a kiránduló gyerekcsoportok kedvelik, míg a kényelmes felnőttek az egykori melléképületből varázsolt vendégszobákban laknak, rusztikus kőfalak és antik bútorok között. Majd napközben a fedett közösségi tereket, a játszóvárat, a ligetes kertet és a szintén díjnyertes modern fürdőházat járják körül, melynek látszóbeton elemeit és dombor-díszeit egyedileg zsaluzták-öntötték, Gábor és építésztársa, Remport-Sas Csilla tervei szerint.

 – „Ilyen az, amikor kihívást keres a játékos építész…”- jegyzi meg halkan Orsi, az öt gyermekes feleség, civilben angoltanár és minden ötletben tettestárs. Majd közösen megnézzük az új fűszerszárító terveit.

Október-novemberi Vizitkártya cikkem a Széplak magazinban olvasható:

Ha csatlakozol a Vizitkártya közösséghez, nem maradsz le a következő kalandról sem! Köszönjük a megosztást!  

Hely: www.bagolyvarfogado.hu   

építészet: www.mgepitesz.hu

infók: www.zirc.hu

homlokzat: www.baumit.hu