Egy ablaktalan, szűkös raktárhelyiségből keveseknek jut eszébe lakható otthont varázsolni. De, ahogy egy marék anyagból csodás kerámiákat képes formálni a művész, úgy ezt a lehetetlen küldetést is kreatív kihívásként kezelte Bubutímár Éva keramikus és csapata. Ahogy alkotómunkái során, úgy most is számos művész-baráttal állt neki a felújításnak. Hogy az eredmény – e végtelenül barátságos, színes kis apartman – saját beköltöző családtagjaikat és az ide érkező vendégeiket is elvarázsolja. A parányi portát bejárva együtt idéztük fel Évával és párjával, Endrével az építkezés pillanatait.
A pesti belváros
szívében került kialakításra az itt látható 22 nm alapterületű lakrész, ami tulajdonképpen
a régi kerámia műhelyem raktára volt. Amikor Budapestről vidékre költöztünk,
arra gondoltunk, hogy átalakítjuk kis lakásnak, mert a népes családunkból
induló gyerekeinknek jó lehetőség az önálló élet kipróbálására. Azért mertünk
nagyot álmodni, mert ennek a helyiségnek olyan belmagassága van, hogy kis ötleteléssel
ketté lehetett venni a közel öt méteres vertikális teret.
A lakás nagy részét teljesen beépítettük, a galériaszinten egy hálófülke és egy kis gardrób kapott helyet. A földszinten van a fürdő, egy pici nappali és a belőle nyíló étkező-konyha, utóbbit a ligthof-ba építettünk be. Ez a terület már a lakáshoz tartozott, de nagyon rossz állapotban találtuk, salétromos és romos volt. A kőműves, a villany- és vízvezeték szerelő mellett mindent mi kiviteleztünk!
Melyek voltak a komfortosítás legnehezebb részei, vagyis miként
kompenzáltátok a hátrányokat?
A konyha egy
része teljes üveg felületet kapott, itt az égig lehet látni, vagyis egy négyzetméter
égbolt Budapest egéből! Alapvetően sötét a lakás, de suli után, vagy a nap
végén megpihenni pont elég. Sok egyéb fényforrást tettünk bele: otthonos
hangulatot prímán lehet a helyi kis lámpákkal teremteni. A falszínt és
burkolatot is világos, élénk árnyalatra hangoltuk. A terek kiszélesítése miatt ugyanazt
a csempét futtattuk a falra is, ezzel látványra megnőtt az amúgy szűk tér.
Mivel ez egy
régi ház földszintje és a falak vizesedtek, úgy döntöttünk, hogy legyen
padlófűtés! Ezzel volt a legnagyobb munka, hiszen ki kellett hordani a régi és rettenet
sok vizes salakot! Majd a legmodernebb technikával víztelenítettük és a
csőrendszert betettük. Amikor végre elkészült, mi is kissé kikészültünk, de
utólag nem bántuk meg! Ezzel a fűtéssel megszűnt a lakás dohos szaga, szárazak
maradtak a falak és nagyon jó lett a komfortérzet!
A salétrom miatt a falat nem vakoltuk vissza, hogy tisztítható legyen, drótkefével lehet letakarítani, ha szükséges. Az elején még volt kevés salétromosodás, de mára már jól kiszáradt a tér. A falakon maradt a tégla látványa, de különböző kreatív felületeket is tettünk rá. A lakásban minden elektromos árammal működik, a legkorszerűbb módon.
Milyen alkotók – kézműves és művész barátok – hagyták itt kezük nyomát
a felújítás során? Vannak-e saját manufaktúrátokból származó munkáitok a
kislakásban?
Nagy újrahasznosítók
lévén számos bútorfestés, sőt egyedi beépítéseket is bevállaltátok. Hol
találtatok rá a felhasznált darabokra?
A konyhapultot mi készítettük. A konyhaszekrényt és asztalt
a szomszéd nénitől kaptam- fiatalon ezt kapta az esküvőjére a családjától- majd
lecsiszoltuk és átfestettem. A kék színt használtam, mert a padló burkolata is
hasonló. Igazán hangulatos dolgokat találtam Vácon, a Tolerián Antik
raktárában: fehér öntöttvas fogas és papírtartó került a fürdőbe, így régi
belvárosi hangulatot tudtunk teremteni a belső terekben is! Az ágyat vettük, de többi berendezést a
lomtalanításkor talált régi székekkel és kis asztallal oldottuk meg, amit
persze átcsiszoltunk és lefestettünk. A lakásba egy kis előszobából léphetünk
be, ide is egy igazi antik tükrös szekrényt tettünk, amit átfestettem feketére,
mert az előszoba burkolata fekete-fehér. A nappaliban lévő falitükröt úgy
csináltam, hogy egy régi szekrényajtót átfestettem kékre és egy tükröt vágattam
bele. Az ajtókat, ajtókereteket és a lépcsőt matt ezüstre festettük, mert ez ad
egy kis eleganciát a lakrésznek. A csigalépcső fölé egy osztott üveg került,
amit itt a falunkban bontott ki valaki a tornácából és mi elhoztuk! Ez a rész
kinyitható maradt, ha utólag bútort kell ki-bepakolni, akkor ki tudjuk nyitni a
galériát!
Hogy vált be a lakás nektek és vendégeiteknek, sikerült-e
„otthon-érzést” kialakítanotok a kis térben?
A cikk az Alkotó energia_ÚJRA magazinjának 2o22 tavaszi lapszámában jelent meg.
Szöveg, képek: Vizitkártya , Böjtös Kinga
Kerámiák,
lakberendezés: www.bubutimart.com Dekorfestés:
www.ecsetleg.hu Antik bútorok: http://www.tolerianantik.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése